Századok – 1976

Folyóiratszemle - Kerrigan; Péter: John Maclean. Halálának 50. évfordulójára 396/II

396 FOLYÓIKATS ZEMLE hogy Hoffmann közvetített érdekükben, de Lunacsarszkij megjegyezte, hogy ő tiszteli Lenint bátorságáért. Martov ellenben azt ajánlotta, hogy a petrográdi Munkástanács révén próbálják presszionálni a kormányt a kívánt akció foganatosítására. Lenint az újabb tanácskozás eredménye felháborította, s kijelentette, hogy a mensevikeket „megijesztették" a szociálsoviniszták. Ezek után a bolsevikok Lenin kezdeményezésére külön tárgyalásokat kezdtek a svájci szocialisták segítségével a németekkel. Az előzetes megbeszélésbe Lenin baloldali svájci szocialistákat (W. Münzenberg. F. Platten) és Radeket vonta be. Míg Lenin Münzenberggel és Radekkal korábban kapcsolatban állt, Plattent ekkor vonta be a tanácskozásba, s vetette fel, hogy Platten vállalja Grimm korábbi közvetítő funkcióját, sőt kísérje el őket. Platten április 3-án Bernbe utazott, itt tanácskozott Grimm-mel, majd Grimm ellenvéleménye dacára tárgyalt Romberg berni német követtel. A tárgyalás eredményes volt, s Lenin társaival április 9-én, húsvét hétfőjén útnak indult. Á többféle dokumentum egybevágóan bizonyítja, hogy a bolsevikok az eredeti tárgyalások szerint semmiféle politikai kötelezettséget nem vállaltak, ezt a németek nem is igényelték — amit az emigráció más csoportjai felvethettek, csupán az volt, a bolsevikok az egyöntetűséget megtörve vállalták az utat — de a bolsevikok e lehetőséget a többi csoportnak is tudomására hozták, s azt azután később ezek követték is ! Senn a bevezető, történeti áttekintéshez tizennégy dokumentumot mellékel eredeti német, illetve orosz nyelven. (International Review of Social History 1974. 2. szám. 245 — 273. I.) J. Peter Kerrigan: John Maclean. Halálának 50. évfordulójára Maclean a skót munkásmozgalom kiemelkedő vezetője és marxista propagandistája volt. Glasgowban született, ott végezte el az egyetemet, a Glasgow környéki iskolákban kezdett tanítani. Diákkorában kezdték foglalkoztatni a szocialista gondolatok (mint ő maga visszaemlékezésében megírta, az első lépéseket Robert Blatchford népszerű munkája, a Merry England alapján tette meg, hogy azután ismereteit később, ismét saját szavaival „egyetemi fokon" Marx Tőkéje alapján tegye meg). 1907-től kezdte meg tanítói munkáját, de már korábban, diákként 1902-ben tagja lett a Szociáldemokrata Föderációnak, tanárként rendszeres munkatársa lett a Justice с. szocialista hetilapnak, amely részére Skóciából küldte a híreket. Emellett különböző akciókat is kezdeményezett, többek között megszervezte a munkanélküliek több éhségmenetét is. Az SDF belső átalakulása után megalakuló BSP (Brit Szocialista Párt) tagja lett. Az 1912. évi nagy harcok idején (a textilmunkások kizárása 1912 januárjában, valamint egymillió szénbányász harca a bérminimumért) Maclean rendkívül aktív volt. 1912 januárja és augusztusa között naponta mintegy három gyűlést tartott. Ugyanekkor az esti iskolán közigazgatástant tanított és a marxizmusról tartott ismeretterjesztő előadásokat. Amikor kirobbant az első világháború, az első pillanattól élesen szembehelyezkedett azzal, valamint azokkal a szocialistákkal is, akik a háborút igazolni próbálták. Ilyen értelemben szólalt meg már 1914 októberében a skót szocialista lap, a Forward hasábjain, majd 1915 januárjában a BSP glasgowi nagygyűlésén ismét a háború imperialista jellegét hangsúlyozta, s sürgette, hogy a proletariátus tegyen meg mindent a háború mihamarabbi befejezéséért. Fellépései miatt ismételt üldözésnek volt kitéve, többször bebörtönözték, s mindez nagy mértékben járult hozzá korai halálához. Az üldözések 1915 nyarán kezdődtek. Maclean ebben az időben vasárnap rendszeresen tartott nyilvános gyűléseket. Egyik gyűlésen provokatív módon tették fel neki a kérdést: „miért nem soroztatja be magát a hadseregbe", amire ő így válaszolt: „Én már 15 éve besoroztam magam a szocialista hadseregbe, az egyedülibe, amiért érdemes harcolni. Az isten verjen meg minden más hadsereget." Október 27-én kijelentéséért bíróság elé állították, majd öt napi börtönbüntetésre ítélték (miután nem volt hajlandó pénzbírságot fizetni). Az alkalmat iskolája vezetősége is megragadta arra, hogy elbocsássa —, noha a városban a munkások szolidaritástüntetéseket rendeztek érdekében. A megtorlások és súrlódások azonban folytatódtak, sőt súlyosbodtak. 1916 februárjában, amikor Glasgowban szocialista munkáskonferenciát hívott össze, letartóztatták. 1916 áprilisában sor került Maclean perére, amely nyomban politikai perré változott. Maclean vállalta a bíróság előtt, hogy ő ellenzi nemcsak a bevonulásokat, a katonai