Századok – 1976
Történeti irodalom - Kolomejczik; Norbert: Rewolucje Ludowe w Europie 1939–1948 (Ism. Vályi-Nagy József) 381/II
TÖRTÉNETI IRODALOM 381 Az Évkönyv, amely immár hagyományt folytat, újabb értékes hozzájárulás a tartalmilag is mind gazdagabbá váló helytörténeti jellegű kutatás munkájához. Ennek szolgálatában áll Hubay László és Kluger Lászlóné helyismereti bibliográfiája is, amely — napilapok kivételével — az 1965— 70. évek gazdag publikációs anyagának könyvészeti adatait adja közre. A kötet több tanulmánya az országos vizsgálatok szempontjából is különös figyelmet érdemel. A Borsodi Történelmi Évkönyv újabb — szerintünk ugyan nem IV., hanem csak III. — kötetét ilyképpen kellő indokkal ajánlhatjuk mind a szakkörök, mind a szélesebb olvasóközönség szíves figyelmébe. SZAKÁCS SANDOR NOBBERT KOLOMEJCZYK: REVOLUCJE LU В OWE W EUROPIE 1939—1948 (Warszawa, PW „Wiedza Powszechna" 1973. 395 1.) NÉPI FORRADALMAK EURÓPÁBAN 1939-1948 Az európai népi demokratikus forradalmak története összehasonlító jellegű feldolgozásának nagy jelentősége van mind a hazánkban és a többi népi demokratikus országban lezajlott forradalmi átalakulás általános jellemzőinek és sajátosságainak feltárása, mind a szocializmus népi demokratikus politikai rendszere létrejöttének és a szocialista világrendszer kialakulása körülményeinek minél jobb megértése szempontjából. A történeti irodalom e téren még keveset mutathat fel. Az első tudományos igényű vállalkozást N. Kolomejczyk lengyel történész „Népi forradalmak Európában 1939—1948" c. monográfiája jelenti. A szerző az európai forradalmi átalakulás politika-történeti feldolgozását adja az egyes országokban lezajlott, tartalmában egységesnek, a közös törvények és feltételek által meghatározottnak ábrázolt fejlődési folyamat általános jegyeinek feltárásán keresztül, az egyes országok forradalma sajátos vonásainak bemutatásával gazdag irodalomra és tényanyagra támaszkodva. A könyv a forradalom külső és belső forrásainak elemzésével kezdődik. A szerző feltárja a forradalmi átalakulás belső objektív feltóteleinek főbb jellemzőit, valamint azt a szerepet, melyet a Szovjetunió játszott az országok felszabadulásában és a forradalom kibontakozásában, s vizsgálja a belső és külső tényezők összefüggéseit. A II. fejezetben a központi helyet a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a háború időszakában folyt harc jellemzése foglalja el. A szerző a fő figyelmet a kommunista pártok szervezeti-politikai helyzete elemzésének, illetve azon kérdés megvitatásának szenteli, hogy milyen szerepet játszott a hazai ós külföldi pártvezetés a pártpolitika alakításában és a realizálásáért folytatott küzdelemben. A háború idején a szóban forgó országok kommunista pártjai a legkegyetlenebb üldözés közepette, illegalitásban tevékenykedtek. Ennek ellenére egyedül a kommunista pártok voltak képesek a néptömegek érdekeinek megfelelő programot kidolgozni, s következetes küzdelmet folytatni annak megvalósításáért. A kommunisták eszmei-szervezeti befolyása alatt álló fegyveres harc a Balkánon volt a legjelentősebb. A szociáldemokrata pártok helyzetének bemutatása során erőteljes hangsúlyt kap annak a baloldali fordulatnak a kiemelése, amely a tagság és a vezetők körében a háború alatt elkezdődött és fokozatosan kiteljesedett. Ez mind a jobboldali politika értékelésében, mind a kommunistákkal való együttműködés kérdésében megnyilvánult. A fejezetben feltárul a kommunisták harca a két munkáspárt együttműködéséért, a munkásegység létrejöttéért, valamint a széles antifasiszta nemzeti összefogást megtestesítő függetlenségi népfrontok megteremtéséért.
