Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
A HABSBUEG-BESTAUEÁCIÓS KÍSÉRLETEK 37 Benes óvatos megfogalmazásából ugyan nem derül ki, de számos diplomáciai forrás arról tanúskodik, hogy az első kísérlethez hasonlóan, Habsburg Károly második próbálkozása is befolyásos francia körök előzetes tudtával és beleegyezésével történt. Rosenberg bécsi német követ már hetekkel a második királypuccs előtt olyan értesüléseket szerzett, miszerint Horthyék kezében állítólag olyan bizonyítékok vannak, hogy magas francia körök megígérték Károlynak a magyar trónt, aminek fejében viszont Károly kötelezte magát, hogy a magyar hadsereget francia tanácsadókra bízza és a kisantanttal együtt hajlandó Németország ellen irányuló politikát folytatni.89 Fürstenberg budapesti német követ október 26-án azt írta: „Kétségtelen ténynek tűnik, hogy a puccs hátterében hivatalos francia körök részvétele rejtőzik. Elképzelhető, hogy a franciák nincsenek megelégedve a csehszlovák politikával és félnek attól, hogy túl szoros szövetség alakul ki Jugoszláviával. A Franciaország kegyelméből uralkodó Habsburg-ház viszont megfelelő garanciát nyújtana arra, hogy az így létrejövő Duna-konföderáció valóban németellenes politikát folytatna."90 Egyébként a német diplomácia a Habsburg-ház magyarországi restaurációjának lehetőségét egységesen úgy ítélte meg, hogy azáltal kizárólagossá válnék Franciaország dunavölgyi befolyása, ezért teljes rokonszenve az anti-habsburgiánus erők oldalán állt. A bukaresti osztrák követ október 26-án így vélekedett: „Kétségtelen, hogy a vállalkozásban francia sugalmazás is szerepet játszott. Ottani francia kollegám, Amalti herceg, ismételten tett ilyen célzásokat."9 1 Eichhoff párizsi osztrák követ Peretti politikai osztályfőnökkel folytatott beszélgetésében 1921. október 30-án nyiltan kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Károlyt francia politikusok biztatták az újabb kísérletre. „Hangsúlyoztam, hogy a császár tanácsadóinak eljárását butának, lelkiismeretlennek és frivolnak találom; a politikai igazgatóval szemben azonban nem hallgathatom el meggyőződésemet, hogy a francia kormány jobban tájékozott az ügyről, mint az én kormányom. Peretti kérdően nézett rám, mire én ezt mondtam: »tudok Windischgrätz Lajosnak az Ön főnökénél tett látogatásáról«. Védekező mozdulatot tett, mire én megkockáztattam: »és az Önnél tett látogatásáról is«. Peretti egy pillanatra elhallgatott, majd ezt mondta: »0 igen ! Briand úr sokszor oly behatóan és szeretetreméltóan beszél, hogy beszélgető partnere nem is tudja, hogy egyetért-e vele, vagy sem.«"92 A Habsburg Károly életútját ábrázoló legújabb angol történeti mű azt állítja, hogy az első királypuccs sikertelenségét követő csalódás után, 1921 májusára Prangins és Párizs között helyreállt a szívélyes együttműködés, melynek során Briand és Károly többször fontos üzeneteket váltottak, sőt a budapesti francia követ személyét érintő döntésben is Károlytól kértek tanácsot.9 3 Noha a témával kapcsolatos francia titkos iratok publikálásáig egyoldalú forrásokra vagyunk utalva, az akkori események általános lefolyásából mégis levonhatjuk a következtetést, hogy a Habsburg-restauráció a francia politika bizonyos körei számára még 1921 őszén is a dunavölgyi rendezés lehetséges alternatívájaként merült fel, amit korántsem a kisantant ellen 89 AA. Bonn. Po. 11. Ungarn. К. 112.088. 90 AA. Bonn. Po. 11. Ungarn. К. 112.122. 91 HHStA. NPA. K. 912/282. 92 HHStA. NPA. K. 58/299. 83 Brook-Sheperd: i. m. 334—335.
