Századok – 1976
Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II
358 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE titkárok aktivitását, néha azt kellett érezniük, hogy önfeláldozó munkájuk hatásfoka nincsen arányban a belefektetett nagy energiával és lelkesedéssel. A munkának egy ilyen, az első nagy lendületet mutató időszakában fékezőleg hatott a rendkívül tapasztalt, s rendkívül gyors áttekintéssel rendelkező főtitkár, Berend T. Iván hosszabb külföldi útja, rektori megbízása, majd más akkori halaszthatatlan feladatai miatt Berend T. Iván kénytelen volt úgy dönteni, hogy főtitkári tisztségéről lemond. Az elnökség Szabolcs Ottó megbízásával biztosította a munka folyamatos menetét. Berend T. Iván kiválásával kétszeres veszteség érte a titkárságot — és persze az egész Társulatot; egyrészt tapasztalt irányításról kellett lemondani, másrészt helyére egyik titkár került, akinek munkakörét a titkárság nem tudta egy éven keresztül pótolni. Ez évben végre az utóbbi kérdés Hegyi Klára kooptálásával megoldódott, aki nagy lendülettel és máris látható eredményekkel vette át a központi rendezvények egy részének szervezését és irányítását. Az ismertetett nehézségek ellenére a titkárság egészében jelentős és eredményes munkát végzett, képes volt a még taxatíve sem felsorolható, megnövekedett teendők tekintetében a kezdeményező, felterjesztő, megszervező, végrehajtó szerepét ellátni. S ha egyes kiadványok, különösen a népszerű folyóirat területén nem tudtuk elképzeléseinket megvalósítani, az semmiképpen sem a titkárságon múlott. A kerekasztalbeszélgetések ós a felolvasó ülések rendezésére vonatkozó tervünk késése azzal a ténnyel is magyarázható, hogy a titkárság hosszú ideig csonkán, rendezvényfelelős nélkül dolgozott, s egyszerűen nem futotta titkárságunk energiájából ezeknek a rendezvényeknek a megszervezésére. Kevésbé magyarázható a vidéki csoportokkal való kapcsolattartás — különösen a fehér foltok felszámolása területén elért eredményeink — elégtelensége. Tisztelt Közgyűlés ! Hosszúra nyúlt beszámolónkban a társulati élet sok kérdését érintettük, néhány problémáját felvetettük, kérve a közgyűlés elvi iránymutató segítségét, még több dologról pedig nem is volt alkalmunk szólni. A társulati tevékenység olyan méretűvé és olyan sokszálúvá vált, hogy annak 3 évéről egy beszámoló keretében legfeljebb képet lehet adni, teljességében beszámolni semmiképp. Értékelésünk szerint ez a 3 év újabb eredményeket hozott, a Társulat sikeresen folytatta hagyományos tevékenységét és képes volt újakkal kiegészíteni. Határozottan és egyértelműen megkísérelték a választott vezető szervek — a tagság nagy többségének helyeslésével és segítségével — végrehajtani az 1972. évi közgyűlés „kifeléfordulás" irányába mutató állásfoglalását. Erőnkből azonban inkább tellett nagy akciókra, mint kitartó, szisztematikus aprómunkára. A „Történelem és tömegkommunikáció" nagyszabású rendezvénye megindította a polémiát a kutató történészek és a történelmi közvetítés szakemberei között, s ez jó nyitánya lehetett volna egy szororsabb és szervezetebb együttműködésnek. A tanácskozással megnyílt lehetőségeket azonban csak bizonyos mórtékig sikerült aprópénzre váltani, a megkívántnál gyérebben követték az Egerben ígért konkrét eszmecserék, tisztázási és együttműködési tanácskozások, s még kevésbé konkrét eredmények. Az e téren nem lebecsülendő fejlődést ezzel nem nullifikálni akarjuk, hanem csak szembesíteni a nyitány kínálta jóval nagyobb lehetőségeinkkel. A tömegkommunikáció felé történt nyitást tehát most már kevésbé látványosan további konkrét eredményt hozó együttműködéssel kell folytatnunk. Több eredményt hozott az oktatásügy felé fordulásunk, bár ez sem minden tekintetben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ami a legdöntőbb: a történelemoktatás korszerűsítési munkálataiba sikerült szerencsésen és alkotóan bekapcsolódnunk. A történelemtanárok gyakorlati tevékenységének segítésében azonban, ami a köztudatformálás mindennapjait jelenti, inkább csak a hagyományos segítési formákra törekedtünk. Ügy