Századok – 1976

Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II

344 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE esetenként 20 — 60 fő között változott. A szekció működött közre a Veszprémi Üzemtörténeti Klub metodológiai előadásai tematikájának összeállításában és előadók kiküldésében. Az előadássorozat 1973/74-ben zajlott le, esetenként 60 — 80 fő részvételével. 1974-ben a Székesfehérvárott működő MTESz Üzemtörténeti Klub előadásai tematikájának összeállításában és előadók kiküldésében működött közre a szekció. Ismertető előadások megtartása terén is számos eredmény született. Kiemelkedő, nagy létszámot vonzó előadásokat rendezett a szekció a helytörténeti szervekközreműködésével Jászberény, Szolnok, Debrecen, Törökszentmiklós, Pécs és Komló művelődési házaiban ill. múzeumaiban. A beszámolási időszak elején, 1972 nyarán zajlott le a szekció által szervezett Nemzetközi Üzemtörténeti Konferencia, melyen 8 ország képviseletében 26 külföldi és 120 hazai üzem- és gazdaságtörténész vett részt. A konferencia áttekintette az üzemtörténetírás helyzetét, foglalkozott metodológiai problémákkal, az elmúlt negyedszázad új ipari létesítményeivel s az üzemeknek a környezetükre gyakorolt hatásával. A konferenciával kapcsolatban került sor az első üzemtörténeti kiállítás megszervezésére is. A konferenciáról később közreadott hazai és külföldi ismertetések elismeréssel emlékeztek meg a tárgysorozatról, az előadások és a vita színvonaláról és a szervezésről. A szekció évente rendszeresen összehívta ankétok formájában a pártoló tagok megbízottjait és az üzemtörténészeket. Az ankétokon egy-egy aktuális téma előadásán kívül sor került a szekció tevékenységéről szóló beszámoló és a következő évi munkatervről tájékoztató ismertetés megtartására is. A szekció tevékeny részt vállalt az üzemállamosítási pályázat előkészítésében, kiírásában, a pályázati útmutató elkészítésében és a beérkezett 68 pályamunka elbírálásában. A Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága az 1973. évtől kezdődően üzemtörténeti tárgyú művek kiadásának engedélyezése előtt kikéri a szekció szakvéleményét. A szekció eddigi működése során esetenként jó együttműködést alakított ki a Hazafias Népfront Honismereti Bizottságával, a SzOT Kulturális Osztályával, az MTA Technikatörténeti Csoportjával, a Közgazdasági Társasággal, a Vasas Szakszervezet kulturális osztályával, a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályával. Kapcsolatok kiépítésére tett javaslatot a Gépipari Tudományos Egyesülettel és a Kohó- és Gépipari Minisztérium Igazgatási Osztályával. A kapcsolatok fenntartása és az együttműködés rendszeressé tétele, közös rendezvények és programok kitűzése azonban még megoldandó feladatok. Hasonló a helyzet a helyi üzemtörténeti csoportok és klubok vonatkozásában. b) A Helytörténeti Szakosztály az újjáválasztás óta nem a várt mértékben tudott eleget tenni a hozzó fűzött fokozott reményeknek. A régi vezetőség lemondása és az új megválasztása közötti időszaki stagnálás után az új vezetőség még nem tudta a szakosztályt kilendíteni passzivitásából. A korábban tervszerűen kialakított módszertani előadássorozat 3 előadás után megszűnt, és felélesztésére azóta sem történt kísérlet. Megindultak viszont az igen sikeres előadássorozat anyaga kiadására való előkészületek, ezeket azonban lassítják a részint szabadon előadott szövegek írásba foglalása, másrészt az előadásra nem is került szövegek megiratásával kapcsolatos nehézségek; ilyen módon a teljes anyag összeállítása nem megy könnyen. A szakosztály vidéki szervezeteinek tervezett hálózata nem épült ki; tekintettel azonban arra, hogy a Társulat vidéki csoportjai gyakorlatilag szinte kivétel nélkül helytörténeti profilú kutatásokban érdekeltek, nem látszott indokoltnak erőltetni a szakosztály vidéki fiókjainak kiépítését. A szakosztály vezetősége és kivált a vidéki tagság az elmúlt évek során igen aktív szerepet játszott a vidéken kibontakozott helytörténeti