Századok – 1976

Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II

341 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE a kiadóval is sikeres tárgyalások folytak, ennek eredményeként is kitűnő indításként megjelentek Spira György: Petőfi napja és Szakály Ferene: A mohácsi csata c. kötetei. Az egyedi kiadványok közül a rendezvényeknél már szóltunk az 1973. évi egri vándorgyűlésünk legjava anyagának kötetbe foglalásáról. Az immár az Akadémiai Kiadónál lévő kézirat a nagyközönség számára nyújt bepillantást abba a gazdag gondolati és módszertani anyagba, amely Történelem és tömegkommunikáció tematikájú vándorgyűlésiinkün megfogalmazódott. Nagyjából így jellemezhető a beszámolási időszakban a kiadványtevékenysóg, persze csak az, ami társulati égisz alatt folyt. Tágabb értelemben lehetett volna szólni mindarról, ami társulati tagjaink tevékenysége nyomán történt. Szólni lehetett volna például vándorgyűléseink anyagainak gyorsan megjelenő köteteiről, a Gondolat Kiadó új sorozatáról vagy a Kossuth Kiadó munkásmozgalomtörténeti évkönyv-sorozatáról. Tudatosan nem szóltunk itt az egyes szakosztályok, pl. az üzemtörténeti szakosztály kiterjedt kiadói tevékenységéről, vagy a vidéki csoportok és a tanári tagozat nem lebecsülendő kiadói működéséről. Erről a szakosztályok, csoportok és tagozat munkájánál számolunk be, mivel ezek sokkal inkább a Társulat e részlegeinek önálló tevékenységét képezik, mint a központi kiadványügyi munka eredményeit. A beszámolási időszak vázlatos feltérképezése után kanyarodunk vissza a tevékenység módszertani alapelveihez. Mindenekelőtt tisztázásra vár a könyvkiadási és tömegkommunikációs program Társulaton belüli összehangolása. — Kívánatosnak tűnik a két tevékenység valamiféle ötvözése vagy annak biztosítása, hogy a Társulat vezetésén belül legyen felelőse a tömegkommunikációs történeti ismeretterjesztésnek. Elképzelhető lenne, hogy a működő kiadványbizottság és a működésót meg nem kezdett tömegkommunikációs bizottság helyett egyetlen társadalmi munkabizottság jöjjön létre. Ami már most a módszertani elveket illeti, megfontolandó annak az alapelvnek a megfogalmazása, hogy a Társulat kiadványügyi és tömegkommunikációs tevékenysége az eddiginél sokrétűbbé váljék, és igen gondosan igazodjék a szükségletekhez és a lehetőségekhez. A nagy forráskiadványok esetében tovább is a gazda szerepét, a népszerű sorozatoknál a tervező és irányító munkát kell vallani, máskor talán megelégedhetünk a kezdeményező s a kivitelezést elősegítő szerepével, megint más esetekben a szerkesztő vagy szerkesztőbizottság kijelöléséig vigyük az ügyeket, a későbbiek során pedig a kiadványbizottság, vagy a titkárság számoltassa be az ügy intézésében felelősöket, erre hívja meg az illetékes kiadóvállalat vezetőit, adjon további tanácsokat, de ezeknél a kiadványoknál ne foglalkozzék aprólékosan a kiadás tematikai stb. tervezésével. b) A Századok A Társulat publikációs tevékenységében különös jelentősége van központi folyóiratunk, a Századok munkájának. 1975 őszén személyi változások következtek be a folyóirat szerkesztésében. 21 évi kiemelkedő szerkesztői munka után Pamlényi Ervin a bécsi Kollégium Hungaricum élére történt kinevezése miatt megvált a laptól s a szerkesztőség is átalakult. Amidőn Pamlényi Ervinnek és Incze Miklósnak sok évi áldozatkész munkájukért az Elnökség és az Igazgatóválasztmány köszönetet mondott, Kónya Sándor, Tilkovszky Lorántot és Urbán Aladárt kérte meg, hogy jelen közgyűlésünkig biztosítsák a Századok folyamatos szerkesztőségi munkáját és megjelenését, Kónya Sándor felelős szerkesztése alatt. Az új felelős szerkesztő megválasztása, ill. megerősítése majd az új Igazgatóválasztmány feladata lesz. Beszámolónk ez alkalommal nem tartalmazza a Századok utóbbi hároméves tevékenységét, Pamlényi Ervin kérte, hogy 21 éves eredményes munkája után személyesen 11 Századok 1976/2