Századok – 1976

Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II

337 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE A konferencia munkájában igazgatóválasztmányunk tagjai közül Heckenast Gusztáv, Incze Miklós, Vörös Károly, Babies András, Ruzsás Lajos, Kanyar József vett aktívan részt. A megyei továbbképző kabinetek, illetve intézetek számos esetben kértek a Társulattól előadót tanári továbbképzési rendezvényeikhez. Titkárságunknak minden esetben sikerült megfelelő előadót biztosítani. A rendezvényprogramunk értékelése a közgyűlés feladata. Néhány vonatkozásban azonban már az elnökség, titkárság és igazgatóválasztmány vizsgálta azt a kérdést, hogy tartalma, összetétele mennyire felel meg célkitűzésünknek, s hogyan kell tovább haladnunk. Kétségtelen, hogy rendezvényeink nagyobb része változatlanul elsősorban a tudományos műhelymunka, a szakmai köröket érdeklő kutatási kérdések, új kutatási eredmények nyilvánosságra hozásának és csak másodsorban — és sajnálatosan sokkal kisebb mértékben — a megvitatásának a fóruma. Ezen rendezvények sorában olyan kiemelkedőek is Vannak, mint felolvasó üléseink, vagy emléküléseink egyike-másika. Ugyanakkor azonban eddig közel sem tudtuk megragadni a tudományos közéletet foglalkoztató olyan kérdéseket, mint a tízkötetes Magyarország története munkálatai, eredményei, a san-franciscoi nemzetközi történész kongresszus, hogy csak ezt a kettőt említsük legfontosabb példaként. Űgy gondoljuk, hogy a társulati munkán belül nem a tudományos rendezvények arányának a növelése, hanem céltudatosabb tervezettsége tűnik elsődlegesen a jövő társulati vezetőség fontosabb feladatának. A legnagyobb tömegeket aktivizáló központi rendezvények a közéletben, a köztudat alakításában való fokozott részvételi törekvésünket tükrözik. Itt nagyobb volt az átgondolt tervszerűség, mint a tudományos műhely jellegű programunkban, hiszen a tömegkommunikációs szakemberek és a történészek közös erőfeszítésének megszervezésére ' való törekvést követte a kutatók és tanárok közös ügyeinek együttes tisztázása, majd nekifogtunk a tanárok és muzeológusok együttműködésének szervezéséhez, amit a jövő évben — előkészítését már megkezdtük — a levéltárosok ós tanárok közös akciója követhet. Közös ügyeink elvi tisztázása és teendőink összehangolása volt ezeknek a rendezvó-I nyeknek a fő törekvése, s egyben nyitány a folyamatos, összehangolt együttes munkához. Hogy a Társulat ilyen irányú tevékenységével mennyire társadalmi szükségletet érzékelt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az teljes egészében találkozott az MSzMP művelődéspolitikai határozatának irányelveivel és feladatkijelölésével. Az utóbbi években állandó és örvendetesen emelkedő a központi tervben is szereplő i vidéki rendezvények száma. Ma már nem elsősorban a Társulat kezdeményezi ezeket a várostörténeti konferenciákat, emléküléseket stb., hanem a megyék ós városok, — gyakran ' olyanok is, ahol nincsen vidéki tagozatunk —, kérnek fel bennünket rendező vagy társren, dező szervnek, s gyakran jelentős anyagi áldozatokat hozva sürgetik pozitív döntésünket. Ezt lehetetlen nem a Társulat helyének és szükségességének kétségtelenné válásaként, a tekintély erősödéseként, vagy legalább közismertebbé válásaként értékelni. Ma még a kérések nagyobb részét, — a fontosabbakat — ki tudjuk elégíteni, de az utóbbi évek tenden-I ciája arra mutat, előbb-utóbb szembe kell néznünk majd azzal a ténnyel, hogy több lesz a témájában és fontosságában elfogadást kívánó ajánlat, mint amit nem is elsősorban tudományos, hanem szervező kapacitásunk elbír. Itt semmiképp sem egyszerűen valamiféle kereslet-kínálat törvény érvényesüléséről lesz szó, amikor több lesz a kereslet, mint a mi lehetőségeinkből következő kínálat, ezért értékünk, vonzerőnk megnövekszik, — hanem várhatóan épp fordítva, a ki nem elégített kereslet másfelé fordul, nem tekintik majd a Társulatot eléggé a történelmi közélet igényeit kielégítő szervnek. A kereslet-kínálat közötti arány ilyen megbomlása, az eddigi tendencia folytatódása nem a távoli jövő problémája, hanem már a következő időszakban feltűnhet ós erősödhet. Ezért már most meg kell kezdeni az utak, megoldások keresését, az ezzel kapcsolatos álláspontunk kialakítását a következő választott vezetőség számára.