Századok – 1976

Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II

333 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE — s egyben a tömegkommunikációs szervekkel való kapcsolatunk szorosabbá válását — tükrözi a minden korábbinál nagyobb publicitás. A vándorgyűlésről többek között beszámolt a TV híradó, foglalkozott vele az iskolatelevízió két adása s a rádió és sajtó visszhangjával is elégedettek lehetünk. Röviden sor kerül a vándorgyűlés anyagának egy kötetben való közreadására. Vándorgyűléseink sorában igen fontos helyet foglal el az 1975. évi, amelyet jelen közgyűlésünkkel együtt tartunk. Ez a vándorgyűlés egy alapvető tudományelméleti és oktatásszemléleti kérdést vetett fel és taglalt Berend T. Iván: A történelem mint disciplina és mint iskolai Studium című referátuma alapján. A témához korreferáltak S. Vincze Edit, Unger Mátyás, Balázs Györgyné, Szebenyi Péter. Ez a vándorgyűlés szorosan kapcsolódik a történelemoktatás távlati megújításának munkálataihoz. Olyan elvi kérdéseket kísérelt meg tisztázni, amelyet a történelemtanítás jövőbeli lehetőségei szempontjából döntő jelentőségűek. c) Rendezvényeink sorában változatlanul fontos szerepet töltöttek be a tudományos emlékülések. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára emlékezve a Társulat és a TIT Országos Történelmi Választmánya rendezésében 1973. január 31-én Dolmányos István ,,A mai történetírás a Szovjetunió megalakulásáról" címmel tartott előadást. Az 1848 —49-i magyar forradalom 125. évfordulója alkalmából 1973. december 13—14-én a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya, Történettudományi Intézete és a Társulat tudományos ülésszakot rendezett. Pach Zsigmond Pál megnyitója után Spira György, Diószegi István, Szabad György, Varga János, Kovács Endre és Katus László tartott előadást. Az előadásokat követő vitán Ember Győző elnökölt és zárszavával ért véget a tudományos ülésszak. Társulatunk társrendező szervként vett részt Budapest egyesítése megvalósulásának 100. évfordulóján a Budapesti Történeti Múzeum, az MTA Várostörténeti Albizottsága és Budapest Főváros Levéltára által rendezett nemzetközi tudományos ülésszak munkájában. Az 1848. évi nemzetiségi törvény megalkotásának 125. évfordulója alkalmából a Társulat és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1974. július 29-én Szegeden rendezett emlékülést. Társulatunk képviseletében az ülés elnökségében Ember Győző, a Magyar Történelmi Társulat elnöke foglalt helyet, az előadásokat Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Arató Endre, az MTA levelező tagja tartották. Nyíregyháza örökváltsága 150. évfordulója alkalmából Társulatunk és Nyíregyháza Tanácsa 1974. október 25 — 26-án rendezett tudományos emlékülést. Az emlékülésen Benda Kálmánnak, Társulatunk alelnökének bevezetője után Fügedi Erik, Balogh István, Orosz István, Cservenyák László, Hársfalvi Péter, Beluszky Pál, Kalata Gyula és Ördögh János tartott előadást. A kitűnően sikerült, nagyszámú résztvevővel megtartott rendezvényt egybekötöttük a Társulat megyei csoportjának — az igazgatóválasztmányi ülés által kialakított elvek szerinti — megalakításával. Mód Aladár halálának 1. évfordulója alkalmából a TIT Történelmi Választmányával közösen rendeztünk emlékülést 1974. november 8-án. Előadást tartott Csatári Dániel, s korreferátumot Hársfalvi Péter és Vida István. Idei rendezvényprogramunk kiemelkedő eseményei közé tartozott az az emlékülés, amelyet Károlyi Mihály születésének 100. évfordulóján 1975. március 4-én a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályával közösen rendeztünk. Kállai Gyula megnyitója után Berend T. Iván, Hajdú Tibor és Jemnitz János tartott előadást, korreferátumokat pedig Pölöskei Ferenc, H. Haraszti Éva, Győrffy Sándor és Litván György. Végül röviddel közgyűlésünk előtt — 1975. november 21-én — Landler Jenő születésének 100. évfordulójáról a Párttörténeti Intézettel közösen szerveztünk ülést, amelyen