Századok – 1976

Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II

329 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE „Károlyi Mihály és az antifasiszta emigráció egységfrontja 1941 — 1944" című tanulmányáért, és az 1000 Ft-os második díjat Szabó Gézának, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanársegédjének két, Szende Pál életével és tevékenységével foglalkozó kisebb tanulmányáért. Az elnök javaslata alapján a közgyűlés megválasztotta a jelölőbizottságot és a szavazatszedő bizottságot. Ezután Ember Győző elnök felkérésére Szabolcs Ottó főtitkár fűzött kiegészítéseket a közgyűlés résztvevőinek rendelkezésére bocsátott írásos beszámolóhoz. Az alábbiakban közöljük az írásban előterjesztett beszámolót, Szabolcs Ottó főtitkár kiegészítő megjegyzéseit, valamint Pamlényi Ervin beszámolóját a Századok működéséről. I. Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 1972 —1975 közötti működéséről Tisztelt Közgyűlés ! Mielőtt a Társulat utóbbi három évi tevékenységéről és a tisztségviselők munkájáról beszámolnánk, szeretnénk képet adni Társulatunk taglétszámának és összetételének alakulásáról, amely természetesen közel sem vonatkoztatható el a társulati munkától. 1972-ben a Társulatnak 844 tagja volt, a taglétszám 1973-ban 883-ra, 1974-ben 942-re, 1975-ben pedig 1121-re emelkedett. 3 év alatt a növekedés tehát kb. 33%. A növekedés üteme azonban 3 év alatt közel sem volt egyenletes. Amíg 1973-ban 39. 1974-ben már 59. 1975-ben pedig 179 új tag lépett be társulatunkba. Mivel az utóbbi években — korábbi döntésünk értelmében — semmiféle tagtoborzási kampányt sem folytattunk, —mert úgy ítéltük meg, hogy programjaink vonzerejének spontán hatására kell bízni a belépéseket, — a számokból kirajzolódó jelentős és fokozódó növekedési tendenciát a Társulat vonzóköre növekedésének kell tulajdonítani. Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a tagdíjat sok év óta nem fizető, legpasszívabb régi tagjaink egy része időközben aktívabb, munkánkat inkább igénylő és abban több részvételi szándékot mutató kollégákkal cserélődött ki, a növekedést feltétlen pozitívan kell értékelnünk. A Társulat vonzóköre növekedésének további lehetőségei, feladataink meghatározása szempontjából sem közömbös annak vizsgálata, honnan és milyen forrásokból származik a létszámnövekedés. A belépett új tagok közül 1973-ban 13 budapesti, 26 vidéki, 1974-ben 14 budapesti és 45 vidéki, 1975-ben pedig 73 budapesti és 102 vidéki. Ebből úgy tűnik, a növekedés viszonylag arányosan oszlik meg a főváros és vidék között. Ha a tagság abszolút számát évenként vizsgáljuk, akkor egyértelműen a vidékiek arányának az emelkedését tapasztaljuk. 1972-ben 459 budapesti és 385 vidéki, 1973-ban 472 budapesti és 411 vidéki, 1974-ben 486 budapesti és 456 vidéki, 1975-ben 563 budapesti és 558 vidéki tagja van Társulatunknak. Jelenleg tehát tagságunk mintegy fele vidéki, s ha az utóbbi évek tendenciája folytatódik, akkor néhány év alatt a vidékiek oldalára billen át a mérleg nyelve. Figyelemreméltó a tagság létszámának foglalkozás szerinti alakulása is. 1972-ben 147, 1973-ban ugyancsak 147, 1974-ben 150, 1975-ben 158 hivatásos kutatót, illetve tudományos kutatóintézeti munkatársat találunk tagnévsorunkban. A levéltárosok száma 1972-ben 95, 1973-ban 98, 1974-ben 101, 1975-ben 114. Az egyetemek és főiskolák tanári kara 1972-ben 118, 1973-ban 120, 1974-ben 123, 1975-ben 135 fővel van jelen sorainkban. A hivatásos kutatók, felsőoktatásban dolgozó történészek és a levéltárosok száma évrőlévre alig változott, illetve nem nagy növekedést mutat. Közel sem gondoljuk, hogy ezek-