Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 323 Ezek a tervezetek még az osztályigazgatói kinevezés előtt készültek. Lehetséges, hogy Szemere miniszter — átfutva a tanulmányokat — ennek alapján döntött Bugát és Tormay között. Szemere Bertalan egy általános utasításban minden egészségi problémára felhívta a tanácsosok figyelmét, de szakértelem hiányában nem tudott hozzászólni a sorrend megállapításához vagy bármelyik kérdés megoldásához: „Lássa a nemzet, hogy midőn az egészségi osztály személyzete változott, egyszersmind javult is, s első napjaiban mindenütt látni rendező erejének biztos nyomait,,— írta az osztályhoz kissé fellengzősen, lehetetlent kivánva tőlük.138 A polgári egészségi osztály munkája 1849-ben elsősorban a fertőzőbetegségek terjedésének megakadályozására irányult. Számtalan esetben foglalkoztak a kolera, a nemibetegség, az „egyiptomi" szembetegség (trachoma) ügyével: körözték a betegségek tüneteinek leírását, gyógyításának módját. A nemibetegségek orvosi leírását Pólya fogalmazta139 meg és nem az akkori szaktekintély, Jakubovics Móric, sem az 1848. november 25-én kinevezett „bujasenyv-főorvos" Hrabovszky János. Hrabovszky pedig 1849 júniusában azzal a kéréssel fordult Szemeréhez, hogy ismét folytathassa az osztrákok bevonulásával megszüntetett tisztségének gyakorlását. Kérelmére Bugát elutasító határozatot írt június 18-án: Hrabovszky működését „fölösleges, csak zavarokat és súrlódásokat okozó" tevékenységnek minősítette a törvényhatósági orvosok 1848 novemberi tiltakozásaira hivatkozva, és kijelentette, hogy a nemibaj elleni küzdelem egyedül csak a hatósági orvosok által vihető az országban.14 0 A központi hatalom exponense, Bugát saját intézménye ellen cselekedett. A minisztérium nem tudta kézbe venni a gyógyítás irányítását e vészes méreteket öltött betegséggel szemben. Az egészségi osztályról a Szegedre való költözés után nem található adat. Töredékesen fennmaradt iratai amúgy sem árulnak el sokat az osztály tényleges munkájáról, alkalmazottainak törekvéseiről. Ezzel az 1848/49-i polgári egészségügyi szakigazgatás tevékenységét lezártnak tekinthetjük. A hadi egészségi osztály Pesten, Szegeden, Aradon. Lumniczer Sándor 1848. június 24-én Görgey hadügyminiszter Flór helyett Lumniczer Sándort, bajtársát nevezte ki az egészségi osztály élére.14 1 Az osztály még Flór irányítása alatt költözött el Debrecenből június 3-án, és Pesten 8-án meg is indult a munka.14 2 Lumniczer érezte, hogy elődjével méltánytalanság történt, és javasolta, hogy Flórt mint törzsorvost bizzák meg a központi, azaz budapesti összes katonai kórház vezetésével. Flór azonban sem ezt, sem mást el nem fogadva, visszavonult.14 3 Lumniczer számára nem sok teendőt hagyott a történelem. Igyekezett újra índitani a félbemaradt egyetemi tanfolyamokat; vezette tovább a hadorvosi adminisztrációt a Flór által lerakott alapokon; müvégtaggyár létesítését tervezte a rokkant honvédek számára Szegeden. Idejének legnagyobb részét azonban a menekítés megszervezése kötötte le előbb Szegedre, majd Aradra, ahol az osztály még augusztus 9-én is dolgozott. Lumniczer Görgey seregében tette le a fegyvert Világosnál augusztus 13-án.14 4 138 Uo., 1849: 161. ein. sz. jún. 9. 139 Vö. uo., BM, Eg. ü. oszt., 1849, 13. kfő. 140 Uo., 1849, 1. kfő, 6. tétel. 141 Közlöny, 1849/142. sz. jún. 27. 142 Varga E.: i. m. 588. 143 Zétény Oy.: i. m. 70. 144 A fentiekre részletesen ld. Zétény Oy. : i. m. 69—74. és Varga E. : i. m. 588 — 590.
