Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
318 FÁBIÁNXÉ KISS ERZSÉBET A katonaorvosoknak — már a császári sorezredekben is — nagy fájdalmat okozott, hogy a tiszti ranglétrán bizonyos fokozatnál nagyobbat nem érthettek el; mindez fizetésben, egyenruházatban, tekintélyben is megmutatkozott. E téren a honvédzászlóaljaknál sem volt különb a helyzetük. Az egyenruházati előírásokat is mindig „megmorogták" az orvosok, és ott játszották ki, ahol lehetett, ezzel kárt is okozva. A megkülönböztető jelzés ugyanis felhívta rájuk a figyelmet, amire ütközetek közben szükség volt. ők azonban olyanok szerettek volna lenni, mint az „igazi" tisztek. Nem véletlen, hogy Stáhly tábori főorvos, nem sokkal ilyen irányú működésének megkezdése után, sietett a Közlönyben tudtul adni, hogy a honvéd tábori orvosok az eddig (november 15-ig) használt strucctollkalaüot csákóval cserélhetik fel.11 2 Hamarosan — mert kellett valami megkülönböztető, feltűnő jelzés —, december 24-én a Honvédelmi Minisztérium elrendelte a tábori orvosok és ápolók részére a lebegő hosszú kettős fehér szalag kitűzését,11 3 amivel szintén sok baj lett, mert eltüntették a gombnyilásban. Így 1849. január 18-i kelettel a debreceni hadi egészségügyi osztály azt írta elő, hogy ezt a szalagot jól látható helyre, a csákóra tűzzék ki.11 4 III. 1849 január—május 1848 végén, a minisztérium Pestről való eltávoztával még azok a kis eredmények is a semmibe vesztek, amelyeket az orvosok keserves küzdelmek és viták árán elértek. Nemcsak az egyetemi tanárok, magánorvosok tettek szolgálatokat a Pestre bevonuló osztrák császári seregnek, 11 5 hanem a minisztériumi tanácsosok, titkárok közül sem mindenki vállalta a hivatalával járó kötelességeket. Sauerről, a főorvosról és osztályigazgatóról nem hallható semmi e napokban, pedig kollégája, az idős Stáhly tábori főorvos 1848 végéig betegen is mindent megtett a katonai kórházak jobb lábra való állításáért. Igen sokan teljesítettek szolgálatot azonban az általunk eddig említett neves orvosok közül a tábori kórházakban, hadtesteknél. A szétszóródott egészségi osztályt az Országos Honvédelmi Bizottmány Debrecenben újra kívánta rendezni, hozhatott is intézkedéseket, amelyekről közvetlen adatok nem ismeretesek. — Tormay Károly a neki felkínált ideiglenes polgári főorvos állást nem fogadta el, és a hadi egészségügyi osztályban tett intézkedések, az ő mellőzése miatt lemondását nyújtotta be. Eddigi helytállása miatt az Országos Honvédelmi Bizottmány kénytelen volt egészségi okokra alapozott lemondását elfogadni.11 6 1848. január 1,—május 26. között a polgári egészségügyi osztály nem működött. Egészségügyi vonalon a minisztérium kebelén belül ezidőben csupán a hadi egészségi osztály fejtett ki tevékenységet. A hadi egészségügyi osztály 1849-ben. Debrecen: Flór Ferenc A kormány átköltözésekor 1849 januárban a hadi egészségügyi osztályból Pesten maradt Stáhly Ignác, aki beteg és gyenge lett volna a téli pusztán megteendő utazáshoz. 112 Uo., 27. 113 Közlöny, 1848/199. sz. dec. 27. 114 Uo., 1849/5. sz. jan. 19. 115 Obonyai, Kossuth háziorvosa 1849 júliusában az orvoskari egyetemi tanárokat tábori vagy kórházi szolgálatra kívánta berendelni, nehogy ismét szolgálatokat tehessenek az ellenségnek. (Vö. pl. Csausz Márton.) OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1849: 110. k. sz. (katonai irodai szám?) júl. 2. Asbóth Sándor, a kormányzó katonai irodájának vezetője pártolóan küldte tovább az ötletet a HM-hoz. Uo. 116 Uo., 1849: 1385., 1440., 1441. ein. számok, febr. 2-5. Tormay a hadügyi osztály Flór vezetősége alatti újraszervezését érti „orvosi osztály . . . elhamarkodással történt definitív újra rendezésé"-n (1385. sz.).
