Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 303 kompromisszumos javaslat nagyon egyszerű és kézenfekvő megoldást kínált : orvoskart és orvosakadémiát kívánt egyszerre. Az előbbi tömörítette volna magában a tudományos kutatással és az új orvosnemzedék képzésével foglalkozó egyetemi tanárokat. Ugyancsak ők adtak volna egészségügyi tanácsokat a kormánynak, minisztériumi osztálynak, közegészségügyi bizottmánynak. A másik intézmény lett volna a tulajdonképpeni országos orvosi egyesület, amely ,,. . .pótol(ná) az eddigi hybridállású orvoskart (értsd: nyilvános, általános célú orvoskar: belső és külső együtt, azaz Bugáték követelése) szintúgy, mint a sorvadozó budapesti orvosegyletet: itt — csupán tudományos mozgalom levén a főczél. . . Ily kellék mellett összpontosíttatnának az orvosacadémiában szakunk legkitűnőbb capacitásai, legyenek azok akár gyakorló orvosok, akár állodalmi orvosok, vagy egyetemi tanárok. — Itt fognának mindannyian szakérdekeiktől különváltan, tudományos működés és mozgalomban egybeforrni."3 3 Sauer Ignác országos főorvos, akkor már a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium polgári egészségügyi osztályának vezetője is, 1848. december 14-én keltezett terve, amelyet a Földművelés-, Ipar- ós Kereskedelemügyi Minisztérium vezetőségéhez nyújtott be, ezt a Balassa-féle elképzelést dolgozta ki.34 Mint említettük, egy ilyenirányú tervet 1849-ben Balassa János is eljuttatott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz 1849. június 27-i kelettel.3 5 A másik, a Bugát —Flór párt az egységes orvosi kar eszméjének pártolása mellett 1848 folyamán igen sok személyeskedő elemet kevert harcába. Szenvedélyesen bírálták a kinevezett tisztségviselőket, kritizálták az intézkedéseket; javaslataik nem tekintettek olyan messzire, mint a Balassáéké. Magatartásuk megkönnyítette az orvoskari igazgatónak, hogy velük szemben mint „rakonczátlankodó municipiummal" szemben lépjen fel a minisztérium védelme alatt 1848 decemberében.3 6 Az orvosok két pártjának harca 1848/49-ben nem oldódott meg és nem járt egyik fél győzelmével sem. Mindkét oldal szerzett pozíciókat és szenvedett érzékeny vereséget is. Az orvoskar körül dúló elméleti és gyakorlati harcban igen pozitívan kell értékelnünk az országos orvosi egyesületre vonatkozó orvosakadémiai elképzelést, amely Balassa Jánostól származott. A minisztérium elképzelései és intézkedései a polgári egészségügy terén 1848-ban. A minisztériumi egészségügyi osztály (Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium) Az egészségügyi reform megoldatlansága ellenére a minisztérium több közegészségi problémát tárgyalt és igyekezett megoldani, de az orvosi vita, valamint a politikai események alakulása miatt általában ideiglenes szabályozással kellett beérnie. Ezek az érintett problémák jelzik, hogy a minisztérium — ha lett volna ideje és módja — előbb-utóbb megoldotta volna az ország súlyos egészségi kérdéseit. 33 PH, 1848/77. sz. jún. 8. 34 Sauer tervét ismerteti Gortvay Gy.: i. m. 223. A terv eredetije: OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, FIKM, Ein. oszt., 1848: 390. m. sz. dec. 14. 35 Balassa orvoskari igazgató beadványa a VKM-hez. 1849. jún. 27. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, VKM, Közokt. oszt., Felsőbb okt. szak, 1849, Orvoskari kfő, 12. tétel. 36 Bugáték a következőképpen fordultak az OHB-hoz: ,,A közegésségi és orvosi ügy Klauzál és Eötvös . . . miniszterek által némely személyek iránti kedvezésből annyira összekuszáltatott, hogy az most rosszabb lábon áll, mint valaha. Egy-két egyén hivatalokkal elhalmozva (célzás Balassára, aki egy. tanár, orvoskari igazgató ós miniszteri tanácsos volt) tetszése szerint packázhatik az álladalom egészségbeli üdve s az összes orvosi rend felett." OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 1685. ein. sz. 1848. okt. 25. Pest. Aláírók: Bugát P., Halász G., Rózsai József.
