Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
A KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK POLITIKAI SZEREPE 255 zetgyűlésben Bethlen programját tömören abban foglalta össze, hogy „a forradalomnak vége van. Legyen hát vége a forradalmi szellemnek" is.13 0 Bethlen hatalomátvétele fontos határkő általában a keresztény politika és különösen a keresztényszocialisták szempontjából. A keresztényszocializmus előtérbe kerülését, megváltozott funkcióját éppen a válság, a forradalmak utáni helyzet váltották ki, a forradalomra való reakció, az ellenforradalom eszköze volt, amely céljaiban és eszközeiben (tömegpárt, szociális demagógia, a forradalmakra emlékeztető terminológiák használata stb.) és potenciálisan tartalmában is, emlékeztethetett a válság-periódusra. Bethlen nemcsak a forradalmaknak, a forradalmi szellemnek, hanem az ellenforradalmi „szélsőségeknek" is véget kívánt vetni. Ezzel és ezért vált éppen az ő politikája az uralkodó osztályok által támogatott koncepcióvá. Bethlen István — és az általa képviselt nagybirtokos és nagytőkés uralkodó osztályok — közismert törekvése volt, hogy homogén, abszolút többséggel rendelkező egységespártra alapozzák a kormányzást, mint ahogy az a forradalmak előtt is volt. Á konszolidáció és a kereszténypárt csődje szempontjából elhatározó jelentőségű volt a második királypuccs. Bethlen pécsi beszéde előtt azt a látszatot keltette, mintha a legitimista álláspont felé közelednék. Ezzel egyidőben Andrássyék már elhatározták a puccsot. Mikor a miniszterelnök 1921. október 21-én Pécsett meghirdette az egységespárt zászlóbontását, IV. Károly már Magyarországon volt. A kalandor puccsal Andrássyék a legkiválóbb fegyvert adták Bethlen és Gömbös kezébe a KNEP szétzúzására. A legitimista puccs sikeres felszámolása után, 1921. december 3-án alakította meg Bethlen második kormányát. Ennek programja: 1. kibékülés az MSzDP-vel (paktum); 2. egységespárt létrehozása (Nagyatádi Szabó—Bethlen kézfogás); 3. megszűkített választójog alapján engedelmes parlament alkotása. A kormányalakítás után Bethlen bejelentette, hogy az egységespárt létrehozásában a Kisgazdapártra támaszkodik.13 1 A kereszténypárt elejtésével egyidejűleg lépett Bethlen az MSzDP felé. 1921 folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a proletariátus alapvető tömegeit nem lehetett a keresztényszocialista szervezetek révén a rendszer számára megnyerni. „Ezért 1921 végére az uralkodó körök mind nagyobb része arra a kényszerű következtetésre jutott, hogy meg kell kísérelni a »mérsékelt szociáldemokratákra« való fokozottabb támaszkodást. . . egyre nyilvánvalóbbá lett számukra, hogy a tőkés uralom politikai megszilárdítása az adott körülmények ta párt egyezkedési kísérleteiről. A kormány akcióját támogatta a magyar keresztényszocialista központ is. A szakszervezetek VB-je 1921. január 4-én felhívással fordult az osztrák keresztényszocialistákhoz, tiltakozott Nyugat-Magyarország elcsatolása ellen, síkra szállt a területi integritásért. Az első királypuccs óvatossá tette az osztrák keresztényszocialistákat, akik elhatárolták magukat a király akciójától és a magyar legitimistáktól. 1921 július végén, augusztus elején felújították a tárgyalásokat a magyar kormány ós az osztrák keresztényszocialista párt között. A megbeszélésekről Kánya Kálmán 1921. augusztus 1-én ós 5-én számolt be a minisztertanácsnak. Ebből kitűnik, hogy az osztrák szocialisták elleneztek mindenféle alkut a magyar ellenforradalommal, míg a keresztényszocialisták gazdasági koncessziók ellenében hajlandók lettek volna engedményekre. A tárgyalások végül is nem vezettek eredményre. Ld. OL. Filmtár. Mt. jkv. 961. d. 1921. jan. 4.; HIL. MNH. VKF 1280/1921-1. hdm./43. 1921. ápr. 3.; uo., HM. ein. С. 1. tét. sz. n. 1921. aug. 2./934. es. OL. Filmtár Mt. jkv. 964. d., 1921. aug. 1., 5. 130 Ngy. N. 1920/IX., 175. ü. 1921. ápr. 19. 131 Magyarság, 1921. dee. 10. Bethlenről ld. Szinai Miklós és Szűcs László bevezető tanulmányát a Bethlen István titkos iratai c. dokumentumkötethez. Bp. 1972, 7 — 58.
