Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
A KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK POLITIKAI SZEREPE 245 A választásokat vidéken két etapban tartották meg. (A tiszántúli választásokra csak 1920 nyarán került sor, ezek eredményét figyelmen kívül hagyjuk.) A keresztény szakszervezetek 1920 január elején közzétették az általuk támogatott kereszténypárti jelöltek névsorát. A listán 27 név szerepelt, a keresztényszocialista központ vezetői mellett a helyi mozgalmak irányítói, papok, tanítók, ügyvédek, újságírók.9 1 A KNEP jelöltek közül egyhangúlag választották meg Huszár Károlyt Sárvárott, Vass Józsefet Vasvárott, Ernszt Sándort Ipolyságon, Túri Bélát Alsólendván, Frühwirth Mátyást Soroksáron, Hegyeshalmy Lajost és Waigand Antalt Győrött.9 2 A tatai kerületben a kisgazda jelölt 6950, a keresztényszocialista szakszervezeti titkár Kocsán Károly 4563 szavazatot kapott. A pótválasztáson Kocsán megbukott.9 3 A győrszentmártoni kerületben Sokorópátkai Szabó 10 222 szavazattal győzött a keresztényszocialista Strommer Viktorin ellen. Az öttevényi kerületben Czakó János keresztényszocialista 9477 szavazattal győzött akisgazdapárti jelölt ellen.94 Pápán a keresztényszocialista Szűcs Dezső református tanító, a helyi párt elnöke 6863 szavazattal győzött a kisgazda jelölt ellenében. A választások után kijelentette, hogy „ez a győzelem a nők győzelme volt, kik fanatikus lelkesedéssel szerezték meg a győzelmet".8 5 Ózdon a keresztényszocialista bányászszervezet titkára, Dwihally Géza 2900 szavazatot kapott, míg a kisgazda listán induló fajvédő Maczky Emil földbirtokos 3088-at, Dwihally így megbukott. Gyöngyösön a pótválasztáson Bozsik Pál keresztényszocialista 2268-as többséggel győzött kisgazda ellenfele ellen. Egerben Nagy János, keresztényszocialista teológiai tanár 8149 voksot kapott a kisgazda jelölt 4616 szavazata ellenében. Kalocsán pótválasztásra került sor Székely János, a keresztény szakszervezetek központi elnöke, és a kisgazdapárti jelölt között. Székely megbukott, mert a kalocsai klérus nem támogatta.9 6 A felhozott példákból kitűnik, hogy a KNEP vezetősége a kisgazdapárttal azokban a kerületekben egyezett meg, ahol egyértelmű volt a kereszténypárti fölény. Ezeket a mandátumokat a volt néppárti vezérek kapták, míg a keresztény szakszervezeti vezetőknek meg kellett küzdeniük a kisgazda vagy még több jelölttel, s ez az esetek többségében nem járt sikerrel. A KNEP választási sikereiben kiemelkedő szerep jutott a nőknek. A vallásos falusi és kisvárosi női választók, általában teljes politikai tájékozatlansággal, a papság útmutatása szerint a kereszténypárti jelöltekre adták szavazatukat. Maga a KNEP vezetősége is elismerte, hogy „a párt győzelme a nemzetgyűlési választásokon a női szavazóknak köszönhető".9 7 Az 1920. január 25—26-án lezajlott nemzetgyűlési választásokról a február 16-án összeülő nemzetgyűlés megnyitása előtt nyilatkozott Beniczky belügyminiszter. Eszerint a 164 mandátumból a KNEP 68, a keresztényszocialista párt 5, a Keresztény Szociá— miután Haller István lemondott mandátumáról —, pótválasztást írtak ki. A KNEP két jelöltje Sehlaehta Margit és Csilléry András volt. A küzdelemből a volt KSzGP-beli Sehlachta került ki győztesen 5471 szavazattal Csilléry 3642 szavazatával szemben. Nemzeti Újság, 1920. március 29. 91 A Nép, 1920. jan. 4. 92 Világ, 1920. jan. 27. 93 HIL. MNH. VKF. 10.920/1920-I/a.-1944, 1920. jan. 28.; GyÁLt. IV-401. d. Korm. bizt. ir. 77/1920-102. 91 GyÁLt. IV-401. d./77-1920; PÁLt. Ker. korm. bizt. ir. 130/1920-4. doboz. 95 Pápa és Vidéke, 1920. jan. 30. 96 Magyar Jövő, 1920. jan. 28.; Világ, 1920. febr. 12.; Egri Népújság, 1920. jan. 23. 97 HIL. MNH. VKF. 16.996/1920-1/122. 5 Századok 1976/2
