Századok – 1976

Történeti irodalom - Csapodi Csaba: A „Magyar Codexek” elnevezésű gyűjtemény (Ism. Érszegi Géza) 152/I

152 TÖRTÉNETI IRODALOSt 152 ságok árán. A mű ugyan tudományos apparátussal készült, ám az olvasó időnként nem tudja, hogy szakembernek szánt monográfiával, kultúrtörténeti esszével vagy ismeret­terjesztő művel áll-e szemben. (Pl. aki ezt a művet tanulmányozás céljából kezébe veszi, bizonyára már előzőleg tisztában van a réz- és fametszet közötti különbséggel.) A kor lengyel grafikájának hosszadalmas, teljes fejezetnyi ismertetése önálló munka feladata lenne, ugyanakkor hiányzik a metszetek részletes művészettörténeti és ikonográfiái analízise. A képek közlési sorrendje nem világos: időnként sem a kronológiát, sem az eredeti Pufendorf-féle sorrendet nem követi. Hibája a műnek, hogy a 110 ábrából mind­össze 4( !) Dahlbergh eredeti rajza, a többi a rajzokról készült metszet. így elmaradt a rajzoló és a rézmetsző munkája összehasonlításának lehetősége. Hiányzik a cartouche-ok teljes magyarázó szövegének mellékelése a képekhez. Különösen a magyar tárgyú ábrá­zolások megvilágítása hagy maga után kívánnivalót. Sajnos a szerző teljes tájékozatlan­ságot árul el a svéd —lengyel háború erdélyi vonatkozásaiban, különösen, ami a magyar történeti személyeket illeti; sőt latin nyelvtudásában is kételkedhetünk (pl. Kemény Boldizsár címe, az „Agazonii [sic !] magister" vagyis főlovászmester még lengyelül sem „zarz^dca »Agazonii«", hanem „koniuszy" !). A magyar nevek írásmódja mindenütt hibás, jóllehet azok a metszeteken pontosan vannak feltüntetve. E sorok írója azonban nem a jelen kiadványból, hanem a gyűjteményében ill. lengyel könyvtárakban levő ere­detiből tudta csak az ellenőrzést végrehajtani, miután a képek nyomása enyhén szólva sok kívánnivalót hagy maga után, legtöbb helyen a finoman kidolgozott grafikai rész­letek fekete vagy szürke foltokká olvadnak össze. A könyv tipográfiai megtervezése sem sikerült jól: gazdaságtalan, időnként túlzsúfolt, egyenetlen. Nagyon zavaró a könyv hosszú harántformája, amely csak az eredeti méreteknek kb. felére lekicsinyített képek közlését teszi lehetővé. A könyv úttörő jellegét számos hibája ellenére sem lehet elvitatni. Természetesen nagyon sokat jelentene a tudomány számára, ha a dahlberghi életmű album-alakban, e redeti méretben jelenhetne meg, svéd —lengyel —magyar közös munka eredményeként. PETNEKI ARON CSAPODI CSABA: A „MAGYAR CODEXEK" ELNEVEZÉSŰ GYŰJTEMÉNY (K 31—К 114) (Budapest 1973. 133 1. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Katalógusai — Catalogi Collectionis Manuscriptorum Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae. 5.) Talán nem nehéz felidéznünk magunkban a „Tery megh bujdossasidbul" kezdetű virágóneket. íme az első szakasza: Térj meg bujdosásidból És már egyszer szabadulj Búval emésztődött lelkem. Nincsen semmi haszon már, Mert szívemben esett kár. Megfordulhat még a szél, Eltávozhat a veszély. Csak te is élj S légy jó reménységben. A szöveget hallván, felvetődik bennünk a kérdés, hogy honnan való a dal, mi őrizte meg számunkra. Közülünk talán a jártasabbak azt is tudják, hogy a Vietórisz­kódex (3v) rejti magában. A Vietórisz-kódex (K 88) és számtalan más, nagyértékű kódexünk őrzőhelye a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára. Kézirattárban biztos jelzet nélkül kutatni fáradságos, sokakat kilátástalanságával elriasztó munka. Ahol ugyanis a keresett írásműnek nincs címe, mint a könyveknek, és nincs lajstromozva, mint a levéltári iratok, ott csak az anyag szakértő kezelőjének — tudjuk — véges memóriájában bízhat a kutató. Ezen segít a Kézirattár azzal, hogy az általa őrzött írott forrásokról katalógust készít nemcsak házi használatra, hanem sok-

Next

/
Thumbnails
Contents