Századok – 1976

Figyelő - Helytörténeti kiadványok (Benda Kálmán) 1131/VI

figyelő 1141 „II. Rákóczi Ferenc Sárospatakon, 1676—1710" címen a Magyar Nem­zeti Múzeum Rákóczi Múzeuma szemelvénygyűjteményt állított össze és jelen­tetett meg sokszorosított alakban (Sárospatak 1976. 77 1. Kiadja Sárospatak város Tanácsa Művelődésügyi Osztálya). A szabadságharc koráig a könyv szinte csak feldolgozásokból (Thaly, Márki, Esze stb.) vett részleteket közöl, a továbbiakban a fejedelem Önéletírása és Emlékiratai, majd Beniczky Gás­pár naplója a fő forrás. Kár, hogy a szerkesztők nem néztek szét a kiadatlan forrásanyagban, ahol sok minden érdekeset, a mostaninál jellemzőbb és színe­sebb anyagot találhattak volna. * г A jászberényi kolostor Háztörténete és a magyarországi központi Feren­ces levéltár iratai alapján írta meg Szántó Konrád ferences tanár és a rend levéltárosa a művészettörténetből jól ismert jászberényi templom történetét. {Szántó Konrád: „A jászberényi ferences templom története. 1472—1972." Ecclesia kiadó, H. nélk. 1974. 216 1., a szövegben 41, részben egész lapos kép­melléklettel.) A felszentelésének 500. évfordulóját ünneplő templom bennünket nemcsak mint művészeti objektum, a hazai későgótikus építészet egyik leg­szebb emléke érdekel, hanem mint a Jászság egyházi és ehhez kapcsolódó mű­velődési életének évszázadokon át a központja. Szántó könyve a templom történetét (építését, a török időkben való pusztulását, 18. századi lijra építését stb.) tárja elénk, de sohasem elvonatkoztatva, hanem mindvégig beágyazva a Jászság népének változó sorsába. Különösen érdekes, amit a török hódoltság idején is helyükön maradó ferences szerzetesek tevékenységéről mond. A munka függelékében közölt „Nevezetes események krónikája" pedig az 1748 ós 1911 közötti időkből részleteket közöl a ferences háztörténetből. Kitűnően mutatják ezek a szemelvények, hogy a Háztörténet milyen fontos forrása a lakosság életének, szokásainak, erkölcsének, sőt világnézetének. A templomigazgatók, a templomon dolgozó mesterek névsora, az 1788-as leltár, majd bibliográfia és gazdag levéltári jegyzetanyag egészíti ki a munkát, mely jó segítséget nyújt az érdeklődőknek és kutatóknak egyaránt a jászok múltjának megközelítéséhez. * A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközép­iskola tanulóinak évről-évre megjelenő, bibliofil szempontból számontartott vizsgamunkái sorozatában a Bibliotheca Békésiensis köteteként jelent meg Gacsári István füzesgyarmati ref. prédikátornak községe történetéről 1838-ban írt krónikája. (Gacsári István: „Füzesgyarmati Krónika. Részletek." Válogatta és sajtó alá rendezte: Miklya Jenő és Tokaji Gyula. Békéscsaba 1974. 108 1. Megjelent 500 példányban.) Gacsári (aki legalább pár-soros életrajzi ismertetést megérdemelt volna e kötetben) 1791-ben született, Debrecenben végzett, majd 1819-től haláláig szülőfalujában, Füzesgyarmaton volt ref. pap. Verselgető, irodalmat kedvelő ember volt, aki (saját szavai szerint: „hite­les kútfőkből, sok keresgélés után, gondos szorgalommal") összeszedegette községe múltjára, lakóinak életére, a gyülekezet történetére mindazt, ami fel­lelhető volt, majd „hazafiúi buzgóságból" meg is írta „Füzes-gyarmati hel­vecziai hitvallású eklézsiának krónikája" címen. Krónikáját ma is a parókián őrzik, ebből közölnek most válogatott szemelvényeket. (Egyébként a Krónika

Next

/
Thumbnails
Contents