Századok – 1976

Beszámoló - A sárospataki nemzetközi tudományos ülésszakról (Zachar József) 1070/V

1104 zachae józsef magyar nyelvű emlékek lefordítására. Egyháztörténeti vonatkozásban tovább kell vizsgálni a korai felvilágosodáshoz és más irányzatokhoz fűződő szálakat. Modellekhez kell viszonyítani, de figyelembe kell venni a sajátos körülménye­ket az eszmetörténeti kutatásokban. Ezekhez újabb alapokat adhat Rákóczi műveinek folyamatban levő szövegkritikai kiadása is. Befejezésül Köpeczi Béla kiemelte: a Rákóczi-szabadságharc a magyar történelem rendkívül gazdag periódusa, amely a társadalmi haladáshoz való viszony alapján bukásában sem kudarc, amely éltette az utókort, és amelynek máig ható példás tetteit tovább kell tudatosítanunk társadalmunkban. Ugyanígy hozzá kell járulnunk az élet számos területén hihetetlen aktivitással dolgozó, a közösség ügyét és a haladás eszméjét vállaló, így ma is példaképnek tekinthető Rákóczi valóságos képének tudati megszilárdulásához. A nyolctagú szovjet delegáció nevében Váradi-Sternberg János, a tör­ténelemtudományok doktora, egyetemi tanár (Ungvár), méltatta ezután az ülés­szakot, amelynek eredményeit ismertetni fogják a Szovjetunióban is. Egy­úttal bejelentette Rákóczi Emlékiratai előkészületben levő orosz nyelvű ki­adását. Mint hangsúlyozta: ez a nemzetközi tudományos ülésszak is hozzájárult a népek barátságának erősítéséhez. A tudományos ülésszakot Szabolcs Ottó kandidátus, az Országos Ped­agógiai Intézet tanszékvezető tanára, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára rekesztette be, aki az ülésszak jelentőségét méltatta, majd köszönetet mondott az ülésszak házigazdáinak, Sárospatak város tanácsának és a Vármúzeum igazgatójának, valamint a rendezőknek, elsősorban Benda Kálmán kandidá­tusnak, főrendezőként végzett fáradhatatlan munkájáért. Május 26-án este a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Rákóczi Emlékbizottság elnöksége adott fogadást a nemzetközi tudományos ülésszak résztvevőinek tiszteletére. A fogadás után Sárospatak város tanácsa rendezett irodalmi előadó­estet a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium dísztermében. Ünnepi beszédet mon­dott Czine Mihály, az irodalomtudományok doktora, egyetemi tanár (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). * Május 27-én délelőtt a tudományos ülésszak résztvevőinek, párt-, állami és társadalmi életünk számos képviselőjének jelenlétében került sor a Tiszán-inneni Református Egyház Tudományos Gyűjteményei Rákóczi-kiál­lításának megnyitására. Makkai László, a történelemtudományok doktora, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke, az MTA Történettudomá­nyi Intézetének tudományos tanácsadója mondott ünnepi megnyitóbeszédet. A kiállítás megtekintését a Nagykönyvtárban és a Berna-sori Múzeumban tett látogatás követte. Aznap délután előbb a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolák Rákóczi-vetélkedőjének döntőjén jelentek meg az ülésszak résztvevői a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium dísztermében, majd megtekintették a restaurált római katolikus vártemplomot, az itt rendezett Rákóczi-kiállítást, és részt­vettek az ülésszak alkalmából a vártemplomban rendezett hangversenyen. Ugyancsak május 27-én a nemzetközi tudományos ülésszak alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat delegációi felkeresték a szlovákiai és a kárpátukrajnai Rákóczi-emlékhelyeket. Borsiban,

Next

/
Thumbnails
Contents