Századok – 1976

Beszámoló - A sárospataki nemzetközi tudományos ülésszakról (Zachar József) 1070/V

a sárospataki ülésszakról 1079 és jóindulatú megnyilatkozásokat a magyar szabadságharc irányában, így Rákóczi titkos politikai ügynökeinek áthaladását engedélyezte a két fejedelemség, a végveszélyben pedig befogadták az Erdélyből érkező magyar menekülteket, ezen túlmenően pedig még élelmiszert és felszerelést is szállítottak Rákóczi csapatainak. A magyar szabadságharc iránti szimpátiát bizonyítja Constantin Cantacuzino és David Corbea levelezése, Damaschin érseknek a kurucokhoz intézett üzenetei, a szabadságharc vezetőinek Miliai Raeovitá ill. Antioh Cantemir moldvai fejedelemmel folytatott rendszeres levélváltása és követküldése, bojárokkal és egyházi vezetőkkel folytatott levelezése. Az előadó befejezésül hangsúlyozta: ,,A magyar szabadságharc jelentőségét és pozitív jellegét a kor román krónikái is feljegyezték." S. Bastav egyetemi tanár (Isztambul) A bújdosók török földön című korreferátumában historiográfiai visszatekintés után a török levéltárakban folytatott kutatások jelentőségét emelte ki a magyar emigráció élete és tevékenysége vonatkozásában. Szólt a Rákóczi meghívására vonatkozó szultáni iratokról, az 1717. évi Habsburg-ellenes háborúban való magyar részvétellel kapcsolatos parancsokról, majd ismertette a vesztes háborút követő iratokat, amelyek gondoskodtak a magyar emigráció letelepítéséről. Török levéltári források alapján részletes képet festett a magyar emigráció anyagi ellátásáról, majd a külvilágtól elzárt magyar emigráció életét bemutató iratokat részletezte. Beszélt Rákóczi politikai terveiről is a szultáni rendeletek tükrében. Idézte a szultáni tanács jegyzőkönyveinek a magyar emigrációra vonatkozó részeit is. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a török levéltárakban még számos feltáratlan anyag lappanghat a Rákóczi-emigrációra vonatkozóan, ezért további szisztematikus kutatásra lenne szükség ezekben a levéltárakban. A külföldi korreferátumokhoz csatlakozva RázsóGyula, a Hadtörténelmi Intézet tudományos főmunkatársa (Budapest), Az általános katonai helyzet és a Rákóczi-szabadságharc című korreferátumában kifejtette, hogy a Rákócziszabadságharc sikere az általános európai hadihelyzet, közelebbről a spanyol örökösödési háború kimenetelétől függött. Ezzel mindegyik fél tisztában volt, Rákóczi igyekezett terveit a franciákkal egyeztetni, a holland és az angol kormány, sőt Savoyai Jenő, a császári Udvari Haditanács elnöke is állandóan tiltakozott az ellen, hogy a császáriak a fontosabb hadszinterekről vonjanak el erőket Magyarországra. Bár viszonylag kevés császári katona harcolt így Magyarországon, a Rákóczi-szabadságharc mégsem alárendelt szerepet játszott, hanem a spanyol örökösödési háború szerves része volt, időnként jelentősen befolyásolta a háború menetét, a császári erők lekötésével pedig meggátolta, hogy a szövetségesek döntő fölénybe kerüljenek a többi hadszintéren. Az 1701-ben kirobbant spanyol örökösödési háborúban kezdetben Franciaország volt fölényben belső hadászati vonalának előnye és szövetségeseivel szembeni döntő szava következtében, míg a szövetkezett hatalmakat Ausztria szinte katasztrofális pénzügyi helyzete és az egységes célok hiánya gyengítette. Ausztria megtámadásához 1703-ban Franciaországot Miksa Emanuel bajor választófejedelem csatlakozása és a Rákóczi-szabadságharc kitörése segítette. Villars marsall felismerte az egyetlen győzelmi lehetőséget a francia kötelékek Németországba való betörése, Miksa Emanuel hadaival való egyesülése és Bécs ellen fordulása tervével. Ez a terv számolt a Rákócziszabadságharccal is. A háború megnyerése mégsem sikerült, mivel a bajor választófejedelem Felső-Ausztria helyett Tirolba vonult, majd további előre-