Századok – 1976
Tanulmányok - Bán Imre: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség 1052/VI
KORAI FELVILÁGOSODÁS ÉS NEMZETI MŰVELTSÉG 1067 felekezetileg meghatározott ideológiai céloknak szolgálatában állott, amelyeknek lényegét jellemezni igyekeztünk: a nagyszombati egyetem éppúgy, mint a debreceni kollégium, a 17. század 80-as éveiben az ország egyetlen háborítatlanul működő protestáns főiskolája, amelyet Des Alleurs altábornagy, XIV. Lajos rendkívüli követe 1705-ben egyetlen magyar egyetemnek minősített,54 nem tudva semmit a Pázmány alapította, akkor már három karral működő universitasról. A debreceni, a bújdosó sárospataki, a feldúlt gyulafehérvári, majd nagyenyedi, az Apáczai által akadémiai rangra emelt kolozsvári felső tanintézetek ismert története helyett inkább a protestáns (főként református) particula-rendszert kellene vázolnunk,5 5 ha a magyar művelődés valóságos (mintegy „hétköznapi") helyzetét akarnók megragadni. Sajnos, erre nincs időnk és terünk, de álljon itt, vízcsepp a tengerből, egyetlen magyar mezőváros művelődési képe a 17. század utolsó harmadában: Gyöngyösé. Államjogilag a magyar királysághoz tartozott, Heves megye Füleken székelő hatóságai állandóan intézkedtek benne és felőle, a városban magyar szolgabíró működött, rendesen egy helyben lakó nemes. A valóságos hatalom a töröké volt amely, a város szerencséjére, csak Hatvanban tartott helyőrséget. A magyar földesurak szinte zavartalanul érvényesítették jogaikat, a jövedelmező szőlőmívelés a polgárságot is vagyonossá tette. A török igazgatási szervezet a legcsekélyebb mértékben sem avatkozott bele a város iskolai ügyeibe, művelődésének menetébe. A ferences anyaház rendszeresen tevékenykedett és gyarapodott is; 1634-ben a jezsuiták gimnáziumot alapítottak, a város szülöttei közül nem egy került az előkelő Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói közé (nobilis, cívis és plebejus egyaránt !); a református kisebbség (kb. a lakosság 20%-a) szintén virágzó iskolát tartott fenn. Nagyalmási Pastoris Márton papsága idejéből (1670-es évek) ismerjük az iskola kiemelkedőnek minősíthető könyvtárát (121 db). Az 1688-as ellenreformáció, amelyet különösen Széchényi György érsek szorgalmazott ízes magyarságú és goromba hangú leveleiben, a gyöngyösi református iskolában 18 tógátus deákot talált, tehát még a triviális fokon felül is tanítottak. Rektorait Sárospatakról kapta, s az egyház levéltárának van olyan okmánya is, amelyben a török hatóság megengedi, hogy egy megnevezett deák „a jól védett birodalom" e városába jöjjön tanulni. Ismeretes, hogy Otrokocsi Fóris Ferenc 1681 és 1687 között a gyöngyösi reformátusok papja volt. Azt már talán mondanunk sem kell, hogy Gyöngyös a felekezeti békétlenség klasszikus példájául szolgálhat. A szécsénvi országgyűlés visszaadta a reformátusok elvett templomát és iskoláját, hogy 1710 után végleg, illetőleg 1781-ig, az „árva eklózsiák" sorsára jusson az egyházközség. Az egykori becses könyvtár Öreg Graduálja, az Akadémia birtokában van, a Váradi biblia ma is helyben található. A ferencesek volt könyvtára világszínvonalat képvisel, bár mai anyagának nagy része a 17. század végén még nem volt Gyöngyösön. Rákóczi Ferenc a saját városának nevezte, s az ő belvárosi palotája szolgált az ismert diplomáciai tárgyalások színhelyéül.56 51 Rákóczi Tükör, Bp. 1973. II. köt. 137. 55 Barcsa János: A debreceni kollégium és partikulái, Debrecen, 1906. — Danlcó Imre : A hajdúszoboszlói partikuláris iskola, a Hajdúszoboszló monográfiája c. kötetben, 1975, 467-475. 56 Gyöngyösre igen nagy okleveles anyag áll rendelkezésre. A város — elavult ! — történeti monográfiája Etliei Sebők László: Gyöngyös és vidéke története, Gyöngyös 1880. — Fekete Lajos : Gyöngyös város levéltárának török iratai, Levéltári Közlemények,
