Századok – 1976

Tanulmányok - Bán Imre: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség 1052/VI

KORAI FELVILÁGOSODÁS ÉS NEMZETI MŰVELTSÉG 1063 megérné a fáradságot, hiszen -— protestánsellenes élétől megfosztva — a Rákóczi-korban is szerepel, s a nyilván még 1703-ban kelt Rákóczi Ferenc buzgó-énekében az ismeretlen szerző ily sorokat ad a fejedelem ajkára: Segélj Jézus ! segélj szép Szűzzel mentemben, Oh te angyaloknak ragyogó csillaga, Édes Jézusomnak szerelmetes anyja, Édes nemzetemnek ki vagy pátrónája, Hívlak segítségül népem oltalmára ! Fogadásod szerint magyar népet ne hadd Minden ellenségtől, kérlek, hogy oltalmazd, Oli édes Szűzanyám ellenségem rontsad, Népem szine előtt futomását adjad. Érdekes, hogy ugyanebben a költeményben megnyilatkozik a nemzeti bűntudat (2—3. vsz.) és a zsidó—magyar párhuzam protestáns eszméje is. Egyébként a 17. század egyetlen protestáns iratában sem találunk Máriát lekicsinylő vagy sértő nyilatkozatot.3

8

Bellér Béla adatai közé nagyon odakívánkoznék Esterházy Pál nádor odaadó Mária-kultusza, amely természetesen szintén a Patrona Hungáriáé vagy ha tetszik, a Regnum Marianum gondolatkörébe tartozik, és számos irodalmi megnyilatkozása volt.3

9

Említsük azt is, hogy Rákóczi becsülte ezt a magyaros udvart tartó labanc főurat, legfeljebb erélytelenségét hányta szemére.4

0

Esterházy Pál kéziratban maradt Mars Hungaricwsa szintén tartalmazza a teológiai történelemszemléletet, a török veszedelemnek Isten büntetéseként történő bemutatását.4

1

Szimbolikus értékű, hogy Rákóczi Ferenc aranytallérjain, sőt a rézpolturákon is Mária képe látható „Patrona Hungáriáé" körirattal.4

2

Ezen a protestáns magyarság sem ütközött meg, noha a katolikus klérus irányában nyers ellenérzéssel viseltetett. (Lásd pl. az 1671-ből való Papvilág Magyarországon c. kuruc verset.)4

3 Hangsúyloznunk kell, hogy a 17. századi katolikus magyarság nemzettudatát sem lehet kizárólag negatív előjellel ellátni. Elvégre a Wesselényi-féle összeesküvés fő szervezői kizárólag katolikusok voltak, s Péter Katalin szépen bizonyította, hogy a kuruc publicisztika egyik fő termékének tartott Siralmas panasz alapját egy az 1640-es évekből származó katolikus röpirat szolgáltatta, s ez csak az 1705-ös redakcióban vált protestáns színezetűvé.44 Itt van azután a Koháry István-féle „labancnak" minősített magatartás. Koháry nem volt aulikus, különösebb vallási türelmetlenséget sem tapasztalunk eszmevilágában. Nem a császárhoz, hanem a magyar királyhoz és a 17. század törökellenes politikájához maradt hű, s őszinte szívvel fordult szembe 38

Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig, Bp. 1953. 273 (Magyar Klasszikusok). 39

Pl. RMK I. 1394 (1690), 1413 (1691), 1534 (1698). 40

Emlékiratai, id. kiad. 71. 41

Bartoniek Emma: i. m. 438. 42

Rákóczi Tükör, Bp. 1973, I. köt. 15. tábla. 43

Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig, 186 — 190. 11

Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei, Bp. 1973. 15. skk., 58. skk.