Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ES ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 102 ö Rákóczi első életrajzírója, Le Noble szerint, mikor a futár benyargalt az ónodi trónfosztás hírével Madridba, Cromwell példáját látták felrémleni. Tudjuk, hogy Rákóczi nem volt forradalmár. A nagy abszolutista uralkodók. XIV. Lajos, Nagy Péter rokona ő, aki az állami centralizáció, abszolutizmus közép-kelet-európai sajátos útját járta, Magyarország súlyos viszonyai között. Tervei megvalósítására, kiérlelésére nem jutott ideje. De hámoraiból fejlődtek ki az első magyarországi nagyolvasztók — a tiszolci vasmű korszerűsítve ma is működik — és a szabadság olyan társadalmi energiákat szabadított fel, amelyek elnyomva és félreszorítva is antifeudális mozgalmakat, s nemzeti függetlenségért vívott harcokat tápláltak. Rákóczi műve, az önálló magyar állam eszméje politikai jelentőségében épült be a magyar történelembe. Kutatásaink mai állása szerint korai lenne talán még távolabbi elméleti következtetéseket levonni az abszolutizmus, állami önállóság, társadalmi haladás három nagy kérdésének törvényszerű összefüggéseiről. Mindenesetre csakis ebben az összefüggésben érthető meg Eötvös József kijelentése: Magyarország történelmi fejlődéséből kimaradt az abszolutizmus kemény nevelő iskolája s éppen ezért—írta J. St. Millnek az 1850-es években — nagy aggodalommal néz Magyarország polgári korszaka elé. Bizonyos, hogy ha Magyarország útja az önálló államiság körülményei között vezetett volna tovább, az ország társadalma, beleértve különböző nemzetiségű csoportjait is, felkészültebben, teherbíróbban, az egymás elleni harc mérhetetlen szenvedéseit elkerülve léphetett volna a polgári nemzetek útjára. toldalagi birtokon (1789 — 92). Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae Series Historica VI 1976. Szerk.: Rácz I. közreműködésével Szendrei I. Az iparfejlődés kötöttségeiről Bánkuti I. : A magyar céhek vallási szerepe a XVIII. században. Folia Archeologica XIV. Bp. 1962. A szatmári megegyezést követő könyvégetésekről Sashegyi O. : Az állami könyvcenzúra állandósulása Magyarországon (1706 — 1725) Magyar Könyvszemle 1969 324 — 325.