Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

1036 E.VÁRKONYIÁGNES és — amint ők mondják — a császárt szolgáló urak ellen, akik az ország adóját, — korabeli kifejezéssel élve — „a közönséges terhet" a szegénység nyakába vetették. Mozgalmaik az egész Magyarországot és Erdélyt behálózzák. Az ország politikai viharsarka ez az északkeleti országrész: szőlőivel, mezővárosaival, a só- és réztermelés központjaival, Lengyelországba, Erdélybe futó útjaival, s nem utolsósorban a korszerű gazdálkodásra áttérő Rákóczi-birtokokkal. 1702-ben II. Rákóczi Ferenc letartóztatását majd szökését követően I. Lipót császár a Rákóczi-birtokok jobbágyságát három évre felmentette minden földesúri teher alól. A jobbágyok azonban mégis Rákóczit keresik meg, hogy behívják — amint egy korabeli jelentés megfogalmazza — ,,a sót felszabadítani, a portiót (adót) kiűzni". „Magyarország nem fogja tűrni, hogy elzárják a világkereskedelemtől" mondta korszakunk elején egy jószemű velencei követ. „Legyen végre már szabad a magyar kereskedés" — szögezte le a rendi szervnek egyáltalán nem tekinthető magyar kamara. A kereskedelem kisajátítása és a monopóliumok meg az elviselhetetlen adók ellen tiltakozó Rákóczi-kiáltványokat aligha lehet tehát a rendi sérelmi politika szűk és korszerűtlen területére utalni.3

1 4. II. Rákóczi Ferenc fejedelmet magyar kortársai történelmi vagy bibliai hasonlatokkal próbálták jellemezni: Mátyás király, Bethlen Gábor vagy Mózes alakja mellé állították, többnyire tisztelték, szerették, a haza atyjának mondták, vagy eltűrték és háborogtak ellene, de uralkodói személyiségéről nem írtak annak ellenére, hogy néhány hívének rövidebb-hosszabb megnyilatkozásából egyértelműen kiderül: voltak, akik tudták róla, hogy nem a rendi normák vezérlik. Rákóczi, az államfő kortársi portréja egytől-egyig külföldiek tollából maradt reánk. Angol, holland, francia diplomaták e számukra világvégi országban meglepődve ismerik fel benne a korabeli Európa uralkodói eszményét: tudós, művelt, az ügyekről, viszonyokról rendkívül tájékozott, rendet és fegyelmet követel, s ami a legfőbb, mindent maga tart kézben, tevékeny és hallatlan munkabírású. Rákóczit kiskorától fogva uralkodásra nevelték. Sárospatakon és Munkácson még az erdélyi fejedelmek és Zrínyi Miklós kormányzási elveinek hagyományaiban. Jezsuita tanárai viszont már a központi államigazgatás vezető hivatalait ellátó udvari arisztokraták tudnivalóival látták el. Ifjúkorának eltitkolt szenvedélye a kormányzás tudománya. Olvasmányaiból trónörökösök kézikönyvtára kerekedik ki: országleírások, történelem, bányaművelés, természettudományok, haditechnika, építészet, politikai röpiratok, s a kereskedelem Franciaország és Hollandia között. írásaiban kimutatható, hogy nemcsak tanulmányozta, hanem a hazai sajátosságokra alkalmazva tette magáévá Machiavelli, Richelieu, Justus Lipsius és más államelméleti művek elveit.32 31

1. Lipót császár rendelete a Rákóczi-birtokok jobbágysága úrbéri terheinek elengedéséről. 1702. Vö.: Az udvari kamara átirata a Szepesi Kamara elnökéhez, Wien 1702. márc. 19. Archivum Rákoczianum II. Rákóczi Ferenc levéltára. Közzéteszi Lukinich Imre. XII. K. Bp. 1935 305. A kereskedelemre vonatkozó forrásokat idézi: Várkonyi i. m. 1962 19 ós i. m. 1965. 712 — 718. 32

Rákóczi államelméleti érdeklődéséről Zolnai V. : Rákóczi bécsújhelyi olvasmányai. ITK, 1955. Természettudományos érdeklődéséről: Köpeczi—Várkonyi : II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1955. Ismereteit az abszolutizmus irodalmáról először hangsúlyozza, s államkormányzási elveinek forrását a Habsburg-államapparátusban látta Heckenast : Az abszolutizmus problémája a kuruc szabadságharcokban. Az 1962. évi vita előadása. Ugyanitt Köpeczi a francia abszolutizmus diplomáciai és publicisztikai anyagára hívta