Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

1020 ] В,. VÁRKONYI ÁGNES Letiport vetésekről, kivagdalt gyümölcsösökről, eladósodott városokról, kihaló mesterségekről ós a jobbágyság növekvő robotterheiről adnak hírt a források. Gazfelverte földek, összetört műhelyek, lakatlan falvak; végeláthatatlan változatosságban peregnek a pusztulás képei. De történelmi távlatból ugyanakkor fontos új jelenségek tűnnek elénk. Most jelennek meg a szakszerűbb agrártermelés igényei, most honosodik meg a gazdaságosabb állattartás, a melegágyi kerti palántanevelés, most kezdenek nagyobb mennyiségben komlót, dohányt termeszteni, ós most rakják le az ipar ós a mezőgazdaság egybeszervezésének — többek között például az üzemszerű sörfőzés — alapjait. Megnövekszik a természeti energiát átalakító egyetlen gépi berendezés, a malmok száma, most helyeződik át a bányászat súlypontja a nemesfémbányászatról a vas- és rézbányászatra, most jönnek létre az ipar első szervezett üzemegységei, az officinák, s építik meg az első nagyolvasztót (1692), most tűnnek fel az első posztómanufaktúra kísérletek. Nagyon óvatos mérlegelés is azt mutatja, hogy fejlődnek az élelmezéssel, szállítással, ruházkodással kapcsolatos iparágak és a fémművesség meg a hadiipar. Teljes összefüggés-rendszerében még nem vettük számba e korszak anyagi teljesítményeit. Folyószabályozási munkák a Győr-pozsonyi Duna-szakaszon, szállítószerkezet a munkácsi váron, élénk technikai kísérletezés a bányákban; templomok, kastélyok, várak, raktárak építkezései, hadseregek felruházása, felfegyverzése, eltartása, szállítása . . . Mindennek reális jelentősége azonban csakis a társadalmi viszonyokkal kölcsönhatásban vizsgálva tűnik elénk. Az első vas-officinát, úgy tudjuk, Zrínyi Miklós alapította. A Pálffy, Batthyány, Thököly, Bercsényi, Rákóczi és más birtokokon hámorok, üveghuták, fűrész- és kalló malmok, ,,sernevelő házak" létesülnek. A földesurak, akik korábban majorságokat építettek, majd kezükbe ragadták a kereskedést, ebben a félévszázadban következetesen igyekeznek iparral kiegészíteni gazdaságukat. A kor 33 papírmalma közül 8-at bizonyos, hogy főurak alapítottak. Hasonló kezdeményezések tűnnek fel a kincstár és az egyház birtokain is. Ahol az energiaforrások, nyersanyagok és mi több a munkaerő — a feudális viszonyoknak megfelelően — a föld birtokosának tulajdona, a polgárság kisszámú, s politikai jogokkal nem rendelkezik, nyersanyaghoz, munkaerőhöz, s — ami a legfőbb — energiaforrásokhoz csakis úgy juthat, ha maga is birtokot vásárol, számottevő tőkéje pedig nincs, mindenütt hasonló jelenséget figyelhetünk meg. Az iparral bővülő nagybirtok a feudális társadalmi rend körülményei között a fejlődés két lehetőségét hordozta magában. Egyfelől, nagyon leegyszerűsítve: a második jobbágyság tendenciáit erősítette. Hiszen az ipari segédmunkát, a rakodást, szállítást, tüzelést és egyes nyersanyagok termelését — javarészt jobbágyok végezték robotban. Vásárló pedig ugyancsak a jobbágy. A földesúri gazdaság tehát önellátó, s végsősoron a munkamegosztás fejlődését akadályozza. így magával hurcolta kötöttségeit, ami hosszú távon befullasztja, elpusztítja majd. A másik tendenciát a jobbágyok és a polgárok heves osztályharca s a felhalmozódó pénzvagyon befektetése táplálta. Ez a jobbágyi kötelékek feloldásának irányába s a polgári fejlődés felé mutatott. A Zrínyi birtokok jövedelemstruktúrájában a sókereskedelem, a vasbánya megnyitása és a vasáruforgalmazás hozott olyan változást az 1640 — 1650-es években, hogy áttértek a bérfuvarra, az uradalmakban megnövekedett a szabadosok száma, javult a mezőgazdasági munkát végző parasztság helyzete, s a munkamegosztás áttörte a nagybirtok zárt rendszerét. Megfigyelhető, hogy a Rákóczi-birtokokon akkor adnak jobbágyoknak árendába földeket,