Századok – 1975
Közlemények - Tihanyi János: A Schulze–Boysen/Harnack ellenállási csoport és az 1944. július 20-i összeesküvés historiográfiája 89/I
A SCHTTLZE-BOYSEN/HARNACK CSOPORT HISTORIOCiRÄFIÄJA 97 volt: egyesek lakásukat bocsátották ejtőernyőn ledobott rádiósok rendelkezésére, vagy az elromlott adó-vevőkészüléket megjavították, mások információkat szereztek, amivel a hitleri hatalmat gyengítették. Volt, aki röplapokat szerkesztett, terjesztett. Mások futárként tértek vissza a Szovjetunióból. Megint mások rádión továbbították a híreket Moszkvába. Ez az első marxista munka, amely eredeti okmányok alapján mutat be egy német ellenállási, hírszerzési csoportot. A „Die innere Front" с. illegális újság, más kiadványok, az üldözöttek megsegítése, bizonyos kapcsolat a Stauffenberg-csoporthoz, mind komoly szervezkedésre utalnak ós hozzá a háború első időszakában. Ismételjük: a szervezkedés legjelentősebb, a Szovjetuniót, a haladó emberiséget legjobban segítő tevékenysége a hírszerzés volt. A Schulze-Boysen/Harnack-csoport ötvenkét tagjáról szóló könyvet csak első, nagyon is mozaikszerű összeállításnak tekinthetjük. Mintha a szerzők maguk is tisztában lennének ezzel: a tartalomjegyzék — a bevezető tanulmányra utaláson kívül — kizárólag az ismertetett személyek névsorából áll. Nem látjuk a csoport szervezett, összefüggő illegális tevékenységét. Hiányoznak a forrásmegjelölések ós más segédletek is (névregiszter, tárgymutató stb.) A szerzők búcsúleveleket és tömör életrajzokat publikáltak. Számunkra azonban a csoport tagjainak hősi halála és búcsúzásuk szeretteiktől, hozzátartozóiktól: egy súlyos küzdelemnek csupán befejező ,,epizód"-ja. Jobban ismerni kellene azokat a tetteket és az összefüggéseket, amelyek többek között sok-sok rejtjelzett rádió-táviratban testesültek meg és amelyek végeredményben fontos segítséget jelentettek a szovjet földön diadalittasan előretörő német hadsereg megállítása, majd visszaverése és később végleges szétzúzása terén. Radó Sándor: Dóra jelenti c. könyve a szovjet hírszerzés második világháború alatti svájci csoportja magyar vezetőjének visszaemlékezéseit összegezi.2 2 A mű sok eredeti dokumentumanyagot ismertet, érdekes összefüggések lehetőségét villantja fel a Schulze-Boysen/Harnack-csoporthoz. (A Biernat—Kraushaar könyvben szerepel egy résztvevő visszaemlékezése Schulze-Boysen által Svájcba küldött bizonyos értékes katonai adatokról.23 Nem tűnik ki azonban: kinek adta át az anyagot. Talán a Radócsoportnak oly értékes információkat nyújtó Roesslemek.) Egyéb szálak elvezetnek a július 20-i összeesküvés egyes résztvevőihez, de mindenesetre egyes fontos beosztásban levő magasrangú Hitler-ellenes tisztekhez. S ha a könyv — az egyéb ilyen jellegű publi-22 Radó professzor önéletrajz-szerű munkája (Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1971) fontos történelmi dokumentumokat közöl és egyben szembeszáll a Nyugat-Európát elárasztó „kémirodalom" egyes munkáival. Ismeretes, hogy Svájc a második világháború folyamán semlegessége ós földrajzi helyzete folytán különleges helyet foglalt el. A szövetséges hatalmak, náci Németország és — természetesen — Svájc hírszerző, elhárító szervei küzdöttek itt egymással. Prof. Bonjour bázeli történészprofesszor a Bundesrat megbízásából tízéves kutatómunka eredményeként adta ki a „Geschichte der schweizerischen Neutralität im zweiten Weltkriege" c. művét (Verlag Helbing und Liditenheim, Basel und Stuttgart), — amely igen érdekes forrásokat közöl. A Neue Zürcher Zeitung 1970. febr. 5. — ápr. 12. között sok érdekes részletet ismertet a „Bonjour-papírok"nak is nevezett műből (Nr. 25 -27, Nr. 41, Nr. 43 -45, Nr. 48, Nr. 95, Nr. 99), és számos olyan tény került publikálásra a háború alatti évekről, amelyek összefüggenek a németországi ellenállással, hírszerzéssel, és ezeknek fontos vonalai éppen Svájcba vezettek. Különösen érdekesek Schellenberg-nek, a náci politikai hírszerzés (RSHA Amt VI.) helyettes főnökének Guisan tábornokkal, a svájci hadsereg főparancsnokával lefolytatott bizalmas svájci tárgyalásai. Radó Sándor szerint Schellenberg főcélja a hitleri hadvezetésből kikerült hírek forrásainak elzárása és a svájci szovjet hírszerzőközpont (a Radó-csoport) kikapcsolása volt. A „Dóra jelenti", a „Bonjour-papírok", más munkákkal együtt, fontos források a Schulze-Boysen/ Hamack-féle ellenállási csoport és a július 20-i összeesküvés kutatásához. 23 Biernat —Kraushaar: i. m. 41. 7 Századok 1976/1
