Századok – 1975
Közlemények - Barta Gábor: Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig 63/I
GEOEGIUS ZEKET.TÖL DÓZSA GYÖRGYIG 87 Mit tokinthetünk ezek után hitelesnek a Székely Dózsa Györgyről szóló, ellentmondásos elbeszélések közül? Az elmondottak alapján a következő történetet tartom a legvalószínűbbnek : Székely György származása: Feltehetően a székelyföldi Dózsa családból származott, de kortársai csak Székely György néven ismerték, s maga is így nevezte magát. A parasztháború kitörésekor már bizonyosan nemes volt, a jutalmazásáról, mint megnemesítésről tudni vélő hagyomány a legenda tartozéka. Székely György születéséről: az emlékévben Márki becsléséből kiindulva egyezményesen 1472-őt tették meg születési évnek.6 4 Láttuk, forrásainkban életkora sosincs megemlítve. Ebből Márki joggal következtethetett arra, hogy sem fiatal, sem öreg nem lehetett, becslése mégis alighanem hibás: a XVI. század elejére saját korának viszonyait vetítette vissza, s jó negyvenesnek vélte Székely Györgyöt. Úgy vélem, közelebb járnánk az igazsághoz, ha harminc, harmincöt évesnek gondolnánk.65 Szerepléséről : nándorfehérvári szolgálatát ténynek ítélem. Székely György egyike lehetett a leghíresebb végbeli bajvívóknak, s véletlenül 1514 tavaszán is győzött egy összecsapásban. Valószínűleg a szerveződő keresztes had hírére ment Budára, s megjutalmazása (pénzben) a tömeg telkesítésére szánt gesztus lehetett. A jutalom kifizetésének megtagadásában akár Bakócz ellenfeleinek kezét is sejthetjük, de valószínűbb, hogy a hadjárat költségei kimerítették a mindig zilált kincstárat, s ezért a király utalványának kifizetése — talán későbbi teljesítés Ígéretével — elmaradt. György vitéz beállt az akkor még csak néhány száz keresztes közé (ezért is jöhetett Budára), de nem lett a sereg vezére, legfeljebb egy a tisztek közül. Mégis népszerű lehetett, s emberei halmozódó elégedetlensége személyes sérelmével nagyon is egybecsengett. Kiemelkedése : A túri események nem annyira a sereg, mint inkább Székely György számára jelentettek döntő fordulatot, s emlékük is a (sok más hasonló esettel szemben) ezért maradhatott fönn. Az adószedő megölése révén György személyes bosszúja — ekkor talán még akaratlanul — azonosult a nép érlelődő vágyaival.66 Ettől a pillanattól tekinthették a vitéz és vakmerő végvári tisztet igazi vezetőjüknek a keresztesek, s ettől a pillanattól kezdve kezdhette az magáénak érezni emberei sérelmeit. A folyamat következő állomása Békés, talán itt lett György a sereg tényleges vezére: erre utal az első parancs-megtagadás (a toborzás folytatása), s a menetirány megváltoztatása. Erre volt a válasz Apátfalva, majd a viszontválasz Nagylak és Csákyék ki végeztetése : azaz a parasztháború kitörése. A monográfia lezárásakor magam is jeleztem: amit ott leírtam, az hipotézis.67 E tanulmány készítése során rá kellett jönnöm: a Székely Dózsa György pályafutásának kérdéses szakaszáról kialakult kép csupán két forráson alapszik, s ezek közül egyik sem megbízható (Istvánffy és Szerémi). A leghitelesebb egykorú oklevelek, az első, már összefoglalás szándékával készült leírások, a XVI. századi történetírás több fontoä munkája mind egy másik eseményrend valóságossága mellett tanúskodnak. Nem tagadom, ez az új eseményrend is hipotetikus, s egy eddig ismeretlen forrás alaposan megzavarhatja. De, úgy hiszem, mégis sokkal megalapozottabb, mint a régi, melyet valójában még Istvánffy Miklós (és kisebb részben Márki Sándor) kompilált össze. Nemcsak a forráskritika elvont logikája szól e mellett. Ha a korábbi elméletnek akarnánk igazat adni, föl kellene tételeznünk, hogy a felkelés igazi eseményeit csak utólag, évtizedekkel később 64 Vö. Márki S. : i. m. 17. 65 A XVI. század eleji életkori viszonyokra ld.: Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. (Bp. 1963. Szerk. Kovacsics József, a vonatkozó részt írta Szabó István.) 66 Az adó-kérdés jelentőségéről: Szűcs J.: i. m. 17. 67 Ld. a monográfia előszavát.
