Századok – 1975

Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 82 i A fenti módosulások azonban nem változtatták meg a külkereskedelmi áruforgalom struktúráját, mint ahogyan nem változott a kérdéses 15 év alatt a gazdaság szerkezete sem. * A 6 utolsó, a 248—253. számú táblázat végül azt tükrözi, hogy a vizsgált 9 évben nem az egyes árucsoportok, hanem az áruforgalom teljes volumene, illetve e volumen vámértéke, miként oszlott meg a között a 9 ország illetve országrész között, amelyek irányában a forgalom lebonyolódott.3

' Külön-külön táblázatokban szerepel a behozatal, a kivitel és az összforgalom. Külön-külön táblázatokban van a vámérték forintösszege és %-os viszonyszáma. Kitűnik ezekből a táblázatokból, hogy az áruforgalom teljes volumene, amelynek vámértéke az 1733. évi 7 065 066 Ft-ról 1752-re 9 892 344 Ft-ra emelkedett, mégpedig a behozatalban 2 986 830 Ft-ról 4 199 124 Ft-ra, a kivitelben pedig 4 078 236 Ft-ról 5 693 220 Ft-ra, a kereskedelmi partnerként szereplő országok illetve országrészek közül 6 esetében 9 év, 3 esetében pedig csak 2 év átlagában, az alábbiak szerint oszlott meg az egyes országok illetve országrészek között: Az összforgalomban: Ausztria 49,81% Morvaország 17,24% Szilézia 7,06% Lengyelország 12,57% Erdély 5,81% Újszerzeményi területek 5,81% Török birodalom 1,44% Itália 3,65% Német birodalom 0,97% A behozatalban : Ausztria 37,57% Morvaország 19,63% Szilézia 12,16% Lengyelország 14,80% Erdély 9,86% Újszerzeményi területek 4,43% Török birodalom 0,77% Itália 2,77% Német birodalom 1,93% A kivitelben : Ausztria 60,06% Morvaország 15,16% Szilézia 2,84% Lengyelország 10,63% Erdély 2,76% Újszerzeményi területek 6,79% S7

A 248 — 253. számú táblázatokat 55 — 60. szám alatt közöljük. Itt köszönöm meg, Baraczka István barátomnak közreműködését a táblázatok készítésében.