Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
832 > EMBEIt GYÖZÖ A német birodalom felé az 1752. évi összforgalom 99 744 Ft-talnem sokkal haladta meg az 1743. évi 87 010 Ft-ot. A kivitel növekedett nagy mértékben, a behozatal 1752-ben kisebb volt, mint 1743-ban. 1767-ben Itália és a német birodalom nem külön-külön, hanem „egyéb külföld" néven összefoglaltan szerepelt az áruforgalmi kimutatásban. Az „egyéb külföld" 261 645 Ft-os összforgalma jóval kisebb volt, mint Itália és a német birodalom 1752. évi együttesen 558 873 Ft-os összforgalma.A behozatal esett vissza igen nagy mértékben, szinte teljesen megszűnt. De a kivitel is alatta maradt az 1752. évinek. * A következő 17 táblázat, a 129 — 145. számú, az áruforgalmi mérleg, 8/Z8/Z 8/ behozatal és a kivitel egymáshoz való viszonya, alakulását világítja meg, először az egész forgalmat, majd a 7 árucsoport forgalmát illetően, az 1733 és 1752 között tárgyalt 9 évben, abszolút és relatív számokban.3 5 Kitűnik a 129., illetve a 32. táblázatból, hogy külkereskedelmünk áruforgalmának mérlege — egyetlen év kivételével — mindig aktív volt, a kivitt áruk vámértéke meghaladta a behozottakét. A kivitel aránya 54,19 és 61,47% között váltakozott, 1739-ben azonban, ugyancsak a járvány hatására, 45,52%ra esett le. A behozatal aránya pedig 38,53 és 45,81% között mozgott, 1739-ben pedig 54,48%-ra ugrott. A 9 vizsgált év átlagában 56,47 : 43,53 volt kivitel és behozatal aránya a teljes áruforgalomban. És a kereskedelmi mérleg aktivitása, miként Eckhart könyvéből tudjuk, a század későbbi éveiben is megmaradt. 1767-ben 53,55%-os kivitellel 46,45%-os behozatal állt szemben. Nem tartozik ugyan tanulmányom tárgyához, de nem tudom elhallgatni, mekkora csodálattal adózom ama legenda szívósságának, amely külkereske- i delmi mérlegünk passzivitásáról a korábbi századokban több történészünk hiedelmében még ma is rendületlenül él. » Ami az egyes árucsoportokat illeti, az élelmiszerforgalom mérlege mindig magasan aktív volt, a kivitel aránya 68,77 és 89,53% között váltakozott. Ugyanez mondható az állatforgalom mérlegéről, a kivitel aránya 75,08 és 92,13% között alakult. I Az állati termék forgalmának mérlege csak 2 évben volt passzív, a járványos 1738-as és 1739-es esztendőkben, amikor a kivitel aránya 35,65%-ra is leesett. Egyébként 55,04 és 71,62% között mozgott. Aktív volt a növényi termék forgalmának a mérlege is, 55,23 (1739-ben) és 72,20% közötti kiviteli aránnyal. A textiláruk csoportjában viszont erősen passzív volt a forgalmi mérleg, a behozatal aránya a 92,10%-ot is elérte (1739-ben), és sohasem volt kisebb 83,63%-nál. Hasonló mondható az ásványi termékek és áruk csoportjáról. A behozatal aránya itt 69,23 és 83,94% (1739-ben) között mozgott. A legnagyobb mérvű passzivitást a nórimbergi és szatócsáruknál találjuk, 80,57%-ról egészen 97,17%-ra felszökött a behozatal aránya. 35 A 129 — 145. számú táblázatokat 32—48. szám alatt közöljük.
