Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 82 i Tanulságos megnézni az egyes harmincadcsoportok %-os hozzájárulását az összjövedelemhez a különböző évkörökben, illetve években Pozsonyi csoport Szakolcai csoport Trencséni csoport Győri csoport Soproni csoport Brucki csoport Radagyana falvai csoport 16,88 20,36 11,44 21,11 10,12 11,34 8,75 18,56 16,31 16,06 18,60 10,16 10,05 10,26 18,83 15,99 14,58 18,75 10,30 10,41 11,14 32,53 6,13 8,81 19,35 7,85 13,46 11,87 20,50 18,56 13,97 15,38 9,22 12,04 10,33 Nagyarányú változás tehát az 1728-tól 1756-ig terjedő 28 év alatt nem következett be az egyes csoportok jövedelmének, azaz áruforgalmának a viszonylatában. A pozsonyi csoport feltűnő kiugrása 1739-ben rendkívüli tünet volt, valószínűleg a járvány következménye. A pozsonyi csoport jövedelmének a növekedése volt a legjelentékenyebb, 3,62%-os, a győri csoportnál viszont a csökkenés a legnagyobb, 5,73%-kal. A szakolcai és a soproni csoport jövedelme valamennyivel csökkent, a trencséni, a brucki és a radagyanafalvai csoporté némileg növekedett. A Dunától északra fekvő harmincadok jövedelme 1728 és 1733 között az alsó-magyarországi teljes jövedelemnek 48,68%-a volt, 1753 és 1756 között 53,03%-a. A két terület forgalma között tehát lényeges mennyiségi különbség az általunk vizsgált időszakban nem mutatkozott. Ha az egyes harmincadhelyek jövedelmét hasonlítjuk össze az 1720-as és az 1750-es években, azt látjuk, hogy Pozsony vezető helyét megtartotta, sőt részesedése az országrész teljes jövedelméből 12,95%-ról 17,28%-ra nőtt. A második helyen az 1720-as években Győr állott 10,49%-kal. Az ő részesedése az 1750-es években 8,02%-ra csökkent és a második helyet át kellett adnia Szakolcának, amelynek részesedése 4,39%-ról 8,05%-ra emelkedett. Sasvár részesedése 10,14%-ról 6,12%-ra esett vissza, és a harmadik helyről az ötödikre szorult vissza, Bruck mögé, amelynek jövedelme viszont 4,49%-ról 6,35%-ra növekedett. Emelkedett még Radagyanafalva jövedelme is, 2,68%-ról 4,35%ra, nemkülönben Wimpassingé 1,04%-ról 4,05%-ra, Soproné viszont csökkent 6,84%-ról 4,03%-ra. Zsolna, Buda és Óvár körülbelül azonos szinten maradt. * Felső-Magyarország harmincadjövedelméről, hivatalok és évek szerinti bontásban, a Neffzer-féle bérletet közvetlenül megelőző és követő évekből, 1720-tól 1726-ig, továbbá 1735-től 1737-ig, illetve még 1739-ből is, találtunk kamarai kimutatásokat, amelyeket az 1753 és 1756 közötti hasonló jellegű kimutatásokkal való összehasonlítás céljából ugyancsak feldolgoztunk. A 3 kimutatás feldolgozásának eredményeit a 66 — 71. sz. táblázatok tartalmazzák .2 3 23 E táblázatok közül a 68., 71. számúakat közöljük 24 — 25. szám alatt.
