Századok – 1975

Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI

I'OSZTÖFAJTAK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 779 az Árpád-kori történelmünkben szereplő dinasztia is Bambergről nyerte nevét. A posztó az egyik utolsóelőtti értékű a lajstromban.2

4 Mint áru és mint nyelvi jelenség a nürnbergi posztó futott be hosszú és változatos pályát Magyarországon. Ez megfelel kereskedelme és ipara jelentőségének. A nürnbergi posztó pályáját először a Német-római Birodalom országainak területén követhetjük, ahol Erfurtban 1315-ben, Karlstejnben 1424 és 1428 években (panno Normbergensis; Normbergenses), Härtung Cammermeister 1441. évi rendezésében (von Normbergk) tűnik fel szemünk előtt. A XV. századi linzi vásárokon megjelenő posztókereskedők egyharmada nürnbergi volt. Stájerországon keresztül ugyancsak került Magyarország felé nürnbergi posztó, talán már a XIV. századtól. Ennek a századnak a végétől számol történetírásunk magyar és nürnbergi nagykereskedők áruüzleteivel, ezek keretében délnémet posztóval; középfinom szövetek között számol a nürnbergi posztóval a XV. század folyamán történetírásunk. Ám az 1413/14 évi, nürnbergi polgároktól lebonyolított szöveteladás (vmb gwant, vmb gewant) Pozsonyba, éppen a nürnbergi familíák élénk németalföldi kereskedelmi kapcsolatai miatt, németalföldi posztóra vonatkozhatott. Ezt alátámasztja, hogy Dintner posztóvásárlásaiban, amelyeket részben Nürnbergben eszközölt, más németalföldi és német áruk szerepelnek az 1402 és 1407 év között. Az 1447/48 években Raneis Farkas pozsonyi nagykereskedő egy nürnbergi kereskedőtől kapott posztót. Az 1457/58 években Ulrik kalmár azonban már biztosan hozott be nürnbergi hosszú finom posztót a pozsonyi harmincadvámon. Forgalmi kiindulásától távol, az erdélyi Szászföldön 1497-ben juttatásban tűnik fel a nürnbergi posztó (Nurenberger). A nagyszebeni liuszadvámjegyzékben 1500-ban többször szerepel a nürnbergi posztó: Nornnum parmberger, Norrmberger, Norrinberger, Norrinberger, Newrinberger, Norwmbergcr, Norrimberger, Norrinberger, Normberger, Norrmberger, Norinberger, Norrinberger, Norrinberger, leggyakrabban végenkint 6 és y2 forint értékben, de olykor 5 forint 25 dénár, 6 forint, 6 és 2

/3

forint, 6 és 5

/6

forint értékben. 1501-ben Bornemissza János királyi kincstartó Bártfától posztót kért a király számára adó fejében, s ebben a nürnbergi posztót második lehetőségként jelölte meg. 1503-ban Brassóból Oláhországba (Havasalföld, Muntenia) vitt áruk közt szerepel Nürnbergé. 1504-ben a Kanizsai-család fizetési lajstromán nürnbergi posztó szerepel (Nerembergensem), fél vég ára 3 és y2 forint volt. 1506-ban a vízaknai sókamarásnak két vég rövid nürnbergi posztót juttattak (kurcz Nuremberger), 14 forint értékben. 1507-ben erdélyi szász területen egy vég nürnbergi posztó (Nurmberger) fogyasztói ára volt 7 forint. Azt hihetnők, hogy az ára mindenkor egységes, de éppen 1507-ben vízaknai sókamarás familíájának juttatott 2 vég nürnbergi posztó (Nurmberger) ára 16 forintot tett ki. Az 1510 körüli bártfai harmincadtarifa gyenge közepes vámmal sújtott posztói között szerepel nürnbergi (Newrumberger). Az áru különféle fajtái hamarosan magyar nyelven is megjelennek, mint a hosszú nürnbergi posztó 1522 körül: hwzorelemberger, 1524-ben: hozwleremberger, illetőleg a rövid nürnbergi posztó 1529-ben: panno Rywydleremberger, mellettük szerepel az általános név is 1529-ben: Leremberger. Brassó forrásanyagában 1529 és 1556 között lelhető meg Nürnberg áruja. 1530-ban a zsolnai behozatal töredéke (5 bála) volt nürnbergi posztó: Nürnberg, ballas, ugyanoda 1531-ben is hoztak 24

Wolfgang v. Stromer : op. cit. 790; Hermann Oesterley : op. cit. 36, 42; Kováts Ferenc: i. m. 211; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat, 103. sz 2 Századok 1975/5-в.