Századok – 1975

Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI

774 SZÉKELY GYÖllGY nai harmincadjegyzékben: puczpach stamina. Marburg és Frankfurt közötti, fekvése is érthetővé teszi, hogy kereskedelme nem lehetett nagy hatósugarú, áruját is más kereskedők adhatták kézről-kézre kelet felé. De ez az eljutás mégiscsak tartós volt, jelezve ipara figyelemre méltó voltát. Ennek felel meg, hogy nem maradt ki a német fejlődés nagy mozzanataiból (1513 viszály a polgárság és a tanács között; 1551 és 1570 között renaissance városházépítés). Ehhez a városhoz kell kapcsolnunk — mert a Samuil Goldenbergtől feltételezett Bussbach várost adatok nem támogatják — a Puzpokor posztóféleséget, amelyet 1558-ban bevittek Kolozsvárra, amivel a XVI. század derekán erdélyi posztónyír ők foglalatoskodtak.10 A Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) kétségtelenül meghatározható posztója a Hessenbe eső marburgi: marpurger. A 424. pontban a középértékűek egyike. Nehezebben vagyégyáItalán nem határozható meg viszont az 1436. évi Sybenlinder János-féle harmincadtarifa egyik tétele, a német posztók után következő, utolsó előtti értékű áru: Matpurgër. Nem lehetetlen, hogy ez a helynévi megjelölés is Marburgra utal, mert ennek is voltak hasonló csengésű alakjai (1231: Marthborch, 1233: Martburgc). De Magdeburg is rejtőzhet a név alatt, amelynek áruja a strassburgi kereskedőház-szabályzatban felbukkan.11 A strassburgi kereskedőház-szabályzatban szerepel a wetzlari posztó: von Wetslor. Ennek a Hessen és Nassau közé eső birodalmi városnak az áruja Magyarországra is eljutott. Az 1457/58 évi pozsonyi harmincadvám adatai szerint mint második minőségű posztót hozták be.12 Nem az előbbi elírása avagy más német városnévre megy vissza a Brassó iratanyagában 1529 és 1556 között felbukkanó Westerlitz áru. Ilyesféle német városnevet nem leltem, úgyhogy Westerlee groningeni (Németalföld) helységből eredő áruféleségre kell gondolnom. 1

3 Régebbi történetírásunknak gondot, bizonytalanságot okozott a pozsonyi adatokban előforduló 'kirsing', 'kirssing' (harmincadvámon behozott áruk jegyzéke 1457/58, kamarai számadások 1464 év), ami a második minőségű posztókhoz hasonló vámtétele alapján német posztónak minősült e század elején. Ehhez járult a szó hasonlósága a 'kirsot' nevű szövet nevével, amely strassburgi jegyzékben német áruk sorában fordul elő, amivel a régi elemző „valószínűleg azonos" gyanánt értékelte. Érdekes, hogy mégis a megfejthetetlen, illetve nem származást jelölő elnevezések sorában is adja a régi gazdaságtörténész, földrajzi táblázatában mellőzve a Németország valamelyik vidékére besorolást, pedig szövegében az Alsó-Rajna vidékére lokalizálta a 'kirsing' posztót. Nem támogatja egy ilyen német posztó létét a Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) 424. pontja sem, amelyben 'kirischnig' fordul elő, a közepes finomságú német posztók között. Ennek azonban külön van fajtajelölő, lokalizáló jelzője és van kielégítő értelmezése: 'kirisching' az a gyapjúszövet, amelyből szőrmés felsőkabátot készítettek. Ezek után a német posztók közül törölhetjük a 'kirsing' nevű árut és azt statisztikai számításokban sem lehet azok körében 10

Karl Mollay : op. cit. 424. pont és 222. o.; Kováts Ferenc: i. m. 99; Manfred Straube: op. cit. 185; Josef Macûrek—MiloS BejnuS : op. cit. 73; Lothar Berthold — usw. (Red.): op. cit. 46, 52; Samuil Goldenberg : Kolozsvár kereskedelme. 301; S. Goldenberg : Comertul, productia si consumul. . . 888. 11

Karl Mollay : op. cit. 424. pont és 222. о.; Kováts Ferenc: i. m. 100, 211; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 103. sz.; Hermann Oesterley : op. cit. 426. 12

Kováts Ferenc: i. m. 100, 102, 104. 13

S. Goldenberg : Comertul, productia çi consumul. . . 884.