Századok – 1975

Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI

I'OSZTÖFAJTAK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 771 Mint problémára már utalás történt a kölni vászon esetleges szerepére egy magyar textilnév kialakulásában. Bár ez nem tartozik szorosan egy posztónevekről szóló tanulmány kereteibe, mégis itt látszik célravezetőnek foglalkozni vele, ahol a kölni árunevek egybevethetők. A már a XIII. századtól kimutatható értelme a magyar 'gyolcs' szónak: tiszta, átlátszó. 1253-ban — bár ezt vászonfehérítésnek is értelmezték — 'aque puritas, que gyolch dicitur in vulgari', történeti helynevek: 'lacus Gyolcs, aqua Gyolcs, palus Gyolcs', 1805: 'gyólts jég' jelentése annyi mint igen tiszta, átlátszó. A fogalom tehát az eredeti magyar szóban nem textiliára vonatkozik. Régen felmerült azonban nyelvtudományunkban, hogy a magyar 'gyolcs' szó eredetije német (osztrák, bajor 'golsch', 'golisch'). Az újkorban a 'gyolcs' kétségkívül magyar szó, leggyakoribb értelme: fehér, sima, finom vászon. Ezt a szót neves szellemtörténeti írónk a posztófélék egyikére alkalmazta mégis, akinek tudomása szerint 1372-ben fordult először elő. Szerinte a 'gyolcs' egyértelmű a középfelnémet 'golsch', 'kölsch', 'köllnisch' értelmű szóval. Ez a felfogás, a 'gyolcs' szövetnévben Köln nevének rejlése egy évtized után sem hiányzott a magyar nyelvészetben. Félreérthetetlen a 'gyolcs' finom vászon értelme az 1380/1410 közötti Besztercei Szójegyzékben : sindo — golch, az 1400/1410 közötti Schlägli Szójegyzékben : sindo — dolch. A magyar etimológia régi kéziszótára a 'gyolcs' szóról azt állította, hogy kielégítő származtatása nincs, a középfelnémet, 'kölni kelme' értelmű szóval szokták kapcsolni: golsch, kölsch. Más egyeztetéseit még valószínűtlenebbeknek nyilvánította. Magunk abban is nehézséget látunk, hogy a német városnévből levezetett 'Kölsch' személynévhez hasonló alakban nálunk a textilnevet kimutatni nem tudom. Pedig a német és angol forgalomban mindig ilyenformán fordul elő, pl. a kölni fonal 1447-ben: eine coelsche mersse garn, 1488-ban: filorum Coloniensium, vulgariter Colion threde, 1490-ben 2 pack kolcz = due balle fili Coloniensis stb. Talán az ilyen eredetű és alakú textilnév cserélődött fel a hasonló hangzású és alkalmazható jelentésű magyar szóval op. cit. 99; Fejérpataky László : Magyarországi városok régi számadáskönyvei (Bp. 1885) 145; Hajnik Imre: Adalékok a magyar kereskedelem történetéhez a vegyes házakbeli királyok alatt (Századok. 1868) 158; Mályusz Elemér: (Összeállította...): Zsigmondkori Oklevéltár I. (Bp. 1951) 4263, 4901, 4908, 5034, 5971. sz. és II/l. (Bp. 1956) 3268. sz.; Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig) (Gerevich László — Kosáry Domokos szerk.: Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Bp. 1973) 50; Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation. I. 2, 295; Fr. Zimmermann—C. Werner—G. Müller: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. III. B. (Hermannstadt, 1902) 1692. sz.; Karl Mollay: op. cit. 77, 95, 424, 441. pont és 222. о.; Kováts Ferenc: op. cit. 20 — 22, 100, 102, 104, 160, 163, 211; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 84, 85, 102. sz.; Vármúzeum, Mályusz-féle regeszták, kézirat 483, 495, 505, 558, 658, 660, 671. sz.; Házi Jenő: Sopron sz. k'ir. város története 1/3. k. 386. sz.; Gustav Gündisch (bearbeitet von. . . ) : Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Fünfter Band. (Bukarest, 1975) 2397, 2605. szám; Franz Kováts: op. cit. 2, 4, 6 — 7 és Regesten 18, 23, valamint ennek ismertetése —J. — R. tollából (Századok. 1914) 427 — 428; Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. 211, 213, 219; S. Goldenberg : Comertul, productia si consumul... 882 — 883; Samuil Goldenberg: Kolozsvár kereskedelme. 297, 301; Friedrich Lütge : op. cit. 171; Szűcs Jenő: i. m. 22, 182-184, 232; Bruno Kuske : Die wirtschaftliche und soziale Verflechtung zwischen Deutschland und den Niederlanden bis zum 18. Jahrhundert (Bruno Kuske : op. cit.) 237; Takáts Sándor : A magyar sóvágók régi műszói (Magyar Nyelv, 1906) 107; Erhard Voigt, in: Deutsche Geschichte Band I. Von den Anfängen bis 1789 (Berlin, 1965) 404; Fach Zsigmond Pál: i. m. 25, 27; Iványi Béla: i. m. II. к. 4145. sz.