Századok – 1975

Történeti irodalom - Bihari Mór: A tanító. Czabán Samu élete (Ism. Balázs Györgyné) 747/III–IV

TÖRTÉNETI IRODALOM 747 BIHARI MÓR: A TANlTÓ. CZABÁN SAMU ÉLETE (Budapest, Kossuth Könyvkiadó 1973.) Bihari Mór számos Czabán Samura vonatkozó dokumentum és tanulmány után önálló kötetben dolgozta fel századunk e jelentős magyar pedagógusának (1878—1942) teljes életét és munkásságát. Forrásul a folyóirat- és könyvirodalmon kivül felhasználta a levéltárak anyagát is; személyes ismeretségüket, a sokesztendős együttműködést a szerző pusztán jelzi, de éppen a visszafogottság árulja el Czabán Samu iránt érzett, az idő múlásával nem kisebbedő tiszteletét. E könyv végigkíséri Czabán Samu életét és működésót, s bemutatja példájának utóéletét is, napjainkig terjedő hatását is. Tíz fejezetben, olvasmányos, regényes formában elevenedik meg a mindvégig hiteles, forrásokra épülő stílusa folytán sehol sem fárasztó életrajz. E kivételes életet Czabán jelleme, „a szabadító magyar tanító" Ady szellemében vállalt feladatai, és a nemzetközi progresszióban elfoglalt helye alapján rajzolja meg. Feleleveníti a rozsnyói csizmadia fiának útját az eperjesi tanítóképző elvégzéséig, amelynek Eötvöstől ihletett képzési rendje és szelleme lehetőséget teremtett a társadalom által felvetett új, progresszív eszmék befogadására, megfogalmazására, majd 1897-től kezdődő tanítói pályáját is óletközelben ábrázolja. A „magyar beszédre -való tanítás természetes módjával" kísérletező pedagógust az erőszakos magyarosítás éppen hazafias érzelmeiben sérti; szembeszáll a vidéki kiskirályokkal. Az aratómunkások elemi jogainak semmibevételét sem képes szótalanul nézni. Mindkét fellépésének személyes következménye az áthelyezés, az utóbbi esetben Wekerle miniszterelnök egyenes utasítására. Plasztikusan tárul elénk Czabán Samu útja a forradalom vállalásáig. 1909-ben és 1910-ben ismerkedik meg a Bihari Mór által szerkesztett „Közoktatás" c. lappal, majd a jelentős „Új Korszak" c. orgánummal, ós kapcsolódik be a radikális tanítómozgalom országos áramlatába. Külön fejezetcímben is jelzi az életrajz a munkásmozgalomhoz való kapcsolódás fordulópont-voltát. Ez akkor következett be, mikor országos nagygyűlést rendezett az „Új Korszak" szerkesztőbizottsága, az SzDP vezetősége s a Jászi Oszkár által vezetett radikális csoport (1911 április). 1912-ben, mikor az Állami Tanítók Egyesülete elnökóvó választja, már országosan ismert a neve az ekkor Nagyszénáson tanító Czabánnak. Mikor az Egyesület konzervatív szárnya támadást indít ellene, Ady siet a radikális, a szocialista tanítómozgalom támogatására „A magyar tanítóhoz" című nagyerejű versével. 1913-ban a minisztérium megelégelte a megalkuvást nem ismerő pedagógus-vezető tevékenységét; maga Klebelsberg Kunó államtitkár intézkedett elbocsátásáról. Somogyi Béla segítségével azonban Budapesten újra taníthatott, vele együtt. Ilyen előzmények után magától értetődően s fáradhatatlanul vetette bele magát az 1918—19-es forradalmak mozgalmaiba; a Tanácsok Országos Gyűlésének is tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után -Csehszlovákiába emigrál, s Beregszászon — Bihari Mórral tanítva együtt — feléleszti az „Új Korszak"-ot, amely a csehszlovákiai radikális pedagógus-mozgalom lapja lett. A címoldalon köszönti hetvenedik születésnapja alkalmából Romain Rollandot, mint „a világ élő lelkiismeretét". Valóbem becses dokumentum Romain Rollandnak Czabán Samuhoz és vejéhez, Ilku Pálhoz intézett fényképes válaszlevele. Reakciós ellenfeleinek bosszúja a bécsi döntés után éri el: az idős, nemzetközi hírű pedagógust, a magyarnyelvű oktatás e fáradhatatlan újítóját megfosztják nyugdíjától is, jellemzően mint „nem eléggé magyar szelleműt" ! Hadd idézzük ide szavait, amelyeket 1942-ben, halála óvóben vetett papírra: „Tudom, nehéz engem megérteni. De ha elmondom, hogy Őseim a Nagy Alföldről érkeztek Gömör bércei közé, ahol annyi évszázadon keresztül megtartották magyarságukat és mindig kurucok voltak... ha elmondom, hogy atyai nagyatyám a nagysallói ütközetben adta életét a szabadságért... és hogy hiszek abban: a legdrágább emberi érték, ami minden kultúrának az alapja, a szabadság, az igazság iránti ragaszkodás, — öröklött tulajdonságok, amelyek . .. cselekvésünket egész életünkön át kényszermozgásban tartják; akkor érthetővé válik mindaz, amiért én itt is, ott is mertem bátor lenni." Rendkívül vonzó e magyarsága és igazságórzete melletti vallomása, s az egész életét jellemző szó és tett egysége. De aligha kell bizonyítani, hogy Czabán Samu eletútja nem pusztán megragadó személyes jellemvonásai miatt példaerejű. Hisz a történész számára elsősorban az lehet termékeny gondolatok forrása, hogy Czabán — hivatásánál fogva, elsősorban pedagógiai síkon — miként kapcsolódik szervesen a magyar progresszió 16 Századok 1975/3—4