Századok – 1975

Beszámoló - Tudományos ülésszak Magyarország felszabadulás utáni agrárpolitikájáról és agrárátalakulásáról (Steinbach Antal) 693/III–IV

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZÁK A FELSZABADULÁS UTÁNI AGItÁRPOLITIKÁRÓL 705 formákat erőltették (e törekvésnek lett áldozata a megye fontos specialitása, a gyümölcstermesztés), a mezőgazdaság kollektivizálásának első éveiben nem születtek döntő és tartós eredmények. Az 1963 júniusi fordulat után a tagok 60%-a kilépett a közös gazdaságokból és az 1966-os ellenforradalom is súlyos visszaesést okozott. Ugyanakkor az erőszakos szervezés hatására, s mivel a megyében iparfejlesztés nem történt, egészségtelen méretű elvándorlás következett be. 1949 ós 1960 között, 12 év alatt 73 ezer ember költözött el véglegesen a megyéből. Ezt követően az előadó az 1969 — 1961-es átszervezés főbb tapasztalatairól szólt. Az átszervezés eredményességének egyik fontos biztosítéka az volt, hogy a megyei pártvezetés a falusi politikai munka színvonalát jelentősen megjavította, és a szervezés során nemcsak a politikai vezetést, hanem a közvetlen operatív irányítást is ellátta. Az eredményesség másik összetevője az volt, hogy a párt a megyében is biztosította a szövetkezetesítés lenini elveinek érvényesülését. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a párt központi szervei a megyei pártszerveknek feladataik megoldásához jelentős önállóságot biztosítottak, nem adtak ki központi irányszámokat és óvták ettől a megyei vezetést is. Az átszervezés során kilépési hangulat az ún. őszi kezdésű szövetkezetek egy részénél alakult csak ki, ahol a belépés és a tavaszi munkakezdés közötti várakozási időszakban fokozódott a parasztság ingadozása, bizonytalansága. Az átszervezés 1969-es hullámának tapasztalatai arra figyelmeztettek, hogy mivel a belépés tömegesnek bizonyult, nem szabad azt fékezni, késleltetni, mert az egyéni gazdálkodóknál és a termelőszövetkezeteknél egyaránt mindjobban kibontakozott a termelés szűkítésének tendenciája. A kisárutermelő parasztok, számolva az előbb-utóbb bekövetkező belépéssel, leállították beruházásaikat, a szövetkezetek pedig, mivel tagságuk száma még nem stabilizálódott, nem akartak — jövedelmük rovására — az új belépők számára beruházni. Az átszervezés gyors befejezésére a munkaerő-elvándorlás ismét felgyorsult üteme is sürgetett. Az előadó ismertetette a megyei átszervezés szakaszait és ütemét, összegezésként megállapítva, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapvonásai a megyében megegyeztek az országossal. A kollektivizálás megnyitotta az utat a megye gyorsabb ütemű társadalmi-gazdasági felemelkedéséhez, de a végleges megoldást csak a megyei iparfejlesztés felgyorsítása jelenthette. Ugyanis az 1960 és 1966 közötti hat év alatt ugyanannyian költöztek el a megyéből mint az azt megelőző 12 évben. 1949 és 1966 között a megye lakosságának több mint a negyede végleg elköltözött a megyéből. 1960, de különösen 1966 óta a megye iparosítása jelentősen felgyorsult és a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésével párhuzamosan ez a fejlődés oldja majd meg e vidék csökkenő, de még mindig jelentős gondjait. Benke József egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem) „A termelőszövetkezeti mozgalom tapasztalatai a Dél-Dunántúlon" című korreferátumában az ország jelenleg mezőgazdaságilag legkevésbé fejlett régiója kollektivizálásának sajátosságait vizsgálta, majd a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi állapotának néhány országos problémáját elemezte. Az ellenforradalmat követően Zala és Somogy megyékben volt a termelőszövetkezetekből kilépők aránya a legnagyobb az országban. Ennek okait a korábbi erőszakos szervezésben és a szövetkezetek rossz gazdálkodásában jelölte meg az előadó. Ezen túlmenően — véleménye szerint — szerepet játszott ebben az is, hogy Somogy és Zala kisparasztja az átszervezés kezdeti szakaszában nem lehetett olyan szilárd bázisa a szövetkezeti mozgalomnak, mint az Alföld harcos, kollektív szellemű volt agrárproletárja. Sajátosan mutatkozott ez meg abban, hogy az első termelőszövetkezeti csoportok tagságának több mint a fele a földreform során az Alföldről Dél-Dunántúlra áttelepült ún. belső telepesekből került ki. (Somogyban pl. hétszerte gyakrabban léptek be belső telepe-