Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 615 Hogy itt nem csupán a magyar liberalizmus sajátosságáról, hanem éppenúgy az angoléról is szó van, arról a megfigyelők nem szólnak. Az angol publicisztika magyar-barát tendenciáira utalva a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy ,,az angol irodalomban a magyarokat mint homogén népet szokás emlegetni, akik az igazságért és szabadságért, alkotmányos kormányzásért és törvényért" lelkesülnek, ragyogó jövőt jósolva nekik, fővárosukban már-már a hatalmas dunai birodalom központját látva. Hogy ez az álom valóra válhassék, a magyaroknak meg kell fordítaniuk politikájukat, hogy megnyerjék a velük együtt élő különféle nemzetiségek szimpátiáját és együttműködését, azok ellenséges érzelmeit leküzdve. Véleménye szerint a szlávokkal való bánásmód a pánszláv tendenciák erősödéséhez vezet majd, ami végzetes lehet a magyar és német dunai szupremácia terveire nézve. ,,A szitkok, melyeket a bécsi és a pesti sajtó állandó jelleggel Magyarország, Csehország és más országok szláv népességeire szór; a németek és magyarok állandó öndicséretei, melyekben magukról mint az osztrák birodalom egyedüli »kultúrnépeiről« . . . emlékeznek meg; a lenézés, amellyel a cseheket és a szláv család más részeit mint »barbárokat« és durva tömegeket emlegetik, & napról-napra erősítik a pánszláv tendenciákat, melyek, ha Poroszország tovább bátorítja őket, nem sok idő múlva (amikorra a török európai uralmának kérdése megoldhatóvá válik) végzetesnek bizonyulnak majd a dunai magyar és német szupremácia-törekvésekre nézve."27 9 Magyarország népességét vizsgálva a számok alapján rámutat, hogy a kisebbséget képviselő magyaroknak számolniuk kell azzal, hogy uralmuk elnyomó jellegének fokozódása esetén a magyar királyság területén élő nemzetiségek az országhatárokon túl létesülő nemzeti államok felé fognak gravitálni. Ebben az esetben lényegében az egész államtest szétdarabolódására is sor kerülhet. ,,Egy román állammal az egyik oldalon (mert az egyesült fejedelemségeket így hívják, amióta egy Hohenzollern ül Bukarestben) és egy növekvő fontosságú szerb fejedelemséggel a másikon, adva van legalábbis a magja azoknak az államoknak, amelyek felé Erdély és Magyarország román és szláv lakosai minden valószínűség szerint gravitálni fognak, ha a magyarok elnyomása fokozódik."28 0 Mindez — hangsúlyoznunk kell — 1867 októberében jelenik meg, 40 évvel Seton-Watson előtt, amikor még ki sem bontakozhattak a később olyan végzetessé váló nemzetiségi politika tendenciái. És korántsem csupán egyetlen hangról van itt szó.28 1 A nemzetiségi problematikából különösen kiemelkedik a román kérdés és Erdély ügye, mellyel Patterson igen részletesen foglalkozik. Nem tartja olyan közelinek a román állam megalakulását, mint a Westminster Review cikkírója,282 de felhívja a figyelmet a román területi aspirációkra. ,,A román iskolák számára kiadott atlaszokban találunk egy térképet Dacia Modernaról, amely e név alatt nemcsak a Dunai Fejedelemségeket, hanem Besszarábiát, Bukovinát, Erdélyt, Máramarost, a Körös-vidéket és a Temességet is magába foglalta. Ez utóbbi három név alatt Magyarország észak-keleti felén, és a Körös és aTemes partjai mentén elterülő vidéket, azaz Máramaros-megyét értjük, tehát egész Magyarországot a Tiszától délre és keletre. Ezt az atlaszt — mint olvashatjuk — I. Károlynak, . . . »minden románok urának« rendele-279 Uo.: 438. 280 Uo.: 441. 281 W. J. Wyatt : Hungarian Celebrities, 140. 282 A. J. Patterson: i. m. H/334.
