Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 603 A Spectator az első lap, amely összekapcsolja a kiegyezés kérdését a fenyegető porosz veszéllyel. „Az osztrák császárnak az a törekvése, hogy megbékítse magyar alattvalóit, attól tartunk, kudarcba fullad majd. Tartunk ettől, mondottuk, hiszen épp a jelen pillanatban Ausztria gyengesége veszélyes Európára nézve, mert a porosz udvart arra bátorítja, hogy megsemmisítse az alkotmányt."198 A szerző az osztrák—magyar viszonyt itt tehát az európai biztonság szempontjából közelíti meg, s a helyzetnek ez a megítélése egy gondolatkörbe tartozik a Spectator néhány héttel későbbi — fentebb már idézett — magyar-barát cikkének mondanivalójával. A kiegyezés még korántsem látszik biztosnak, hiszen magyar és osztrák részről egyaránt heves ellenzéssel találkozik ... — állapítja meg a szerző. És mindjárt hozzáteszi: a dualisztikus megoldás szétzúzná az egységes birodalom elméletét. Ha pedig a Reichsrath hatásköre nem egyetemes, mi fogja vajon összetartani a birodalmat? Hiszen ha minden tartománynak megadják önállóságát, megszűnik a német elemtől való függés. „Ez az, amit a németek nem tudnak elfogadni és — hacsak nem kényszerítik őket —nem is fognak lehetővé tenni. Magyarország és a szomszédos tartományok olyanok voltak számukra, mint a gyarmatok ... és nem tudják elviselni, hogy lemondjanak egy előjogról, amelyről — Magyarország esetében csak részben méltán — azt hiszik, hogy mintegy erkölcsi okoknál fogva megilleti az ő magasabbrendű civilizációjukat."199 Kétséges a megoldás lehetősége Grant Duff számára is. Nem tartja kielégítőnek sem a Deák által hangoztatott perszonáluniót, sem egyes publicisták reáluniós tervét, de még a „Drei Jahre Verfassungsstreit"-ben közzétett megoldási javaslatot (a reál- és a perszonálunió közötti átmenetet) sem látja megfelelőnek.200 Az általa javasolt államforma az incorporative union, ami például Anglia és Skócia között fennáll.201 Ezt az állapotot majd a kommunikáció fejlődése teremti meg a birodalom részei között — teszi hozzá. A birodalom újjászervezése melletti kiállása különösen feltűnő volt a néhány évvel korábban általánosan elfoglalt Ausztria-ellenes állásponthoz képest.20 2 A birodalom jóléte most komoly, európai érdeklődésre tart számot, s Grant Duff reméli, hogy a zűrzavarból rend, a tévedésekből pedig bölcsesség születik. Edward Dicey ugyancsak helyesnek, de problematikusnak érzi a kiegyezést. „Az az érzésem — írja —, hogy angol megfigyelők eléggé alábecsülik az Ausztria és Magyarország közötti kiegyezés nehézségeit. Egy ilyen kiegyezés — szerintem mindenesetre — a legjobb dolog lenne mindkét királyság számára, de a múlt közébük áll."203 Nem lehet csodálkozni azon — teszi hozzá — , hogy a magyarok bizalmatlanok Ferenc József ajánlataival szemben. A magyarok álláspontjától érzi többek között függőnek a megoldás lehetősé-198 The King of Hungary, 660. 199 Uo. 200 A Ludasi által összegzett koncepciót találjuk meg már az Októberi Diplomában és Apponyi György 1862. évi emlékiratában is. Vö. Szabad György : Forradalom és kiegyezés..., 9 — 10, 69—70, 73-6, 77 — 9; Deák Ferencz beszédei (Összegyűjtötte Kónyi Manó), III. köt. (Bp. 1903), 301 — 315; ill. Szabad Oyörgy: Az abszolutizmus kora, 1849-1867. In: Hanák Péter (szerk.): Magyarország története 1849-1918 (Bp. 1972), 114-5. 201 (M. E. Grant Duff:) i. m. 88. — Skócia és Anglia kapcsolatát csak Grant Duff jellemzi incorporative wmon-kónt. Russell, Rechberg 1861. máj. 20-án kelt diplomáciai körlevelére válaszolva ettől eltérő koncepciót fejtett ki. Ld. Szabad György: Forradalom és kiegyezés... 476, 562 — 3. 202 (M. E. Grant Duff:) i. m. 93 — 4. — Ch. Boner: i. m. 91. 203 E. Dicey: i. m. 384. 7 Századok 1975/3—4
