Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 593 Patterson a társadalom képét gondosabban rajzolja meg, mint a gazdasági helyzetet. Viszonylag széles magyarországi ismeretségi köre révén elég jó áttekintése van a magyar társadalmi szerkezetről. ,,A magyarok elkülöníthető társadalmi osztályokra oszlanak és a nemzeti jellemet nem lehet helyesen megérteni, ha nem vesszük tekintetbe az ügyvéden és a mágnáson kívül a vidéki nemest, a parasztot és a kézművest is."136 E gondolat ma már némileg triviálisnak tűnik, de Pattersontól még figyelemre méltó eredmény a „magyar ember" jellemzésénél a társadalmi szempontok tekintetbe vétele. Patterson érzékeny megfigyelője a korszak társadalmi átalakulásának is. Egy-egy társadalmi osztály vagy réteg vizsgálatánál nem csupán merev, statikus kép megrajzolására törekszik, hanem változásaiban igyekszik megragadni a kiegyezés-kor magyar társadalmát. Különösen ott figyel föl aktuális problémákra, ahol a legtöbb személyes tapasztalatot, közvetlen benyomást gyűjtötte: a középnemesség, a birtokososztály körében. „A társadalmi élet tanulmányozójának szempontjából Magyarországot e pillanatban az az ellentét teszi érdekessé, ami a régi típusú, még ma is létező úri réteg és újmódi követőik között figyelhető meg. Ez utóbbiak gyakran elődeik fiai vagy unokaöccsei, akik hazatérő menekültektől vagy külföldi utazásokon összeszedték »a nyugati civilizáció minden bűnét«. — A társadalmi változások most olyan gyorsan mennek végbe, hogy ez az ellentét hamarosan el fog tűnni."137 Patterson megfigyeléseinek értékét akkor mérhetjük fel pontosabban, ha más angol utazók helyzetelemzéseivel vetjük össze őket. A vele nagyjából egyidőben hazánkban járt Mrs. Byrne például ebben a vonatkozásban mindössze annyit tapasztal, hogy ha már valamelyik földbirtokos befogadja őt és társaságát, akkor már könnyű dolga van: szinte kézről-kézre adogatják az egész országban. Ebből arra következtet, hogy itt a társadalom egy „primitív, sőt őseredeti állapotáról" van szó.138 A társadalmi fejlődés szempontjából Patterson néhány helyen érdekes párhuzamot von Magyarország és Anglia között. A helyzetet nagyon hasonlónak találja a forradalom utáni Anglia társadalom-képéhez, ahol a főváros és a vidék ugyancsak szembekerült egymással. „A nagy földbirtokosok, az udvari emberek, a pénzvilág Whig-párti volt; az angol földbirtokosok zöme ugyanakkor a Toryk közül került ki. Ehhez hasonlóan ma Pest Deák-párti. Zsidó plutokráciája, a külföldi spekulánsok, a bank- és biztosítási tisztviselők, a literátus réteg többsége és a gazdagabb mágnások a minisztérium pártján állnak; a municipális párt erejét a megyékben kell keresni."139 Ugyanez a hasonlat jelenik meg más pontokon is Pattersonnál. A magyar táblabírák rétege például nagyon emlékezteti a XVUL század elejének angol squirearchy-] ára, Addison és Fielding jól ismert figuráira. Azonos vonásnak találja a két csoport között a németgyűlöletet, a központi hatalom, az adószedők, az arisztokrácia, az udvaroncok megvetését, a nem-olvasást. A döntő különbséget viszont a szabadsághoz való viszonyban jelöli meg.140 Párhuzamba állítja a magyar, illetve az angol nemesség megoszlását hazájukban. Ezt olyan egyenlőtlennek találja, hogy szerinte legalább akkora — ha nem nagyobb — különbség van az 136 A. J. Patterson: i. m. 4. 137 Uo.: 1/217. 138 (J. C. Byrne:) i. m. 47. 139 A. J. Patterson: i. m. 1/305. 110 Uo.: 1/265-6.
