Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
566 SZABAD GYÖRGY Árnyék a példán Kossuth, aki pozitívan ítélte meg, hogy amerikai körútján „ugyanazon alapelveket, egyazon intézményeket a helyi viszonyok módosító befolyásának alávetve" látta érvényesülni, mindjárt azt is hozzátette, hogy „nem kerülte el a figyelmét, mint vetette árnyékát a múlt a jelenre, mégpedig sötétebben az egyik, mint a másik helyen".9 0 Az 1850-es években mindenekelőtt a rabszolgakérdés árnyéka volt az, ami — az Egyesült Államok különböző területein eltérő mértékben — de Kossuth szemébe ötlően vetődött rá a jelenre. Kossuthot történelemszemlélete, politikai koncepciója és érzelmi elkötelezettsége minden emberalázó függés és faji megkülönböztetés ádáz ellenfelévé tette. A rabszolgakérdésről száműzetése előtt természetesen csak esetlegesen szólt, hiszen annak Magyarországon aktuális szerepe nem volt, az amerikai viszonyok átfogó taglalásába pedig akkor még nem bocsátkozott, gyakori példázó utalásai közt a rabszolgarendszerre legfeljebb mint riasztó ellentmondásra hivatkozhatott volna. Néhányszor megtette. Ezek a megnyilatkozásai is tanúsítják, hogy a magyar reformerek legjobbjaihoz hasonlóan a rabszolgaság gyökeres felszámolásának híve volt.9 1 Kossuth Egyesült Államok-beli körútján nagyon tartózkodóan nyilatkozott a rabszolgakérdésben. Ez ahhoz vezetett, hogy Garrison és a radikális abolicionisták majdnem olyan hevesen támadták, mint a másik oldalról a szélsőséges konzervatívok és az eltökélt rabszolgatartók.92 Ugyanakkor tartózkodása viszonylagos volt, és nagyon is az abolicionisták derékhadából és a ,free soiler"ek közül kikerült támogatói kifejezett kívánságához idomult.9 3 Elsősorban az ő hatásukra jelentette ki Kossuth ismételten, hogy nem kíván foglalkozni a rabszolgakérdéssel, mert idegenként nem akar beavatkozni az Egyesült Államok belügyeibe.9 4 Ennek ellenére a free soiler-ek és az abolicionisták túlnyomó részének támogatása és számos saját gesztusa (attól kezdve, hogy a rabszolgaellenes küzdelem vezető költőjét, J. G. Whittiert, aki a hozzá intézett versek tömegéből kiemelkedő költeménnyel köszöntötte, maga is idézte, egészen addig, hogy négereket személyesen is fogadott) mindenki számára elég egyértelművé tehette, melyik oldalon áll az Egyesült Államok nagy belső kérdésében. És aligha volt kétséges a fejtegetéseire igazán figyelők számára, hogy Concordban elhangzott bíztatása az amerikai forradalom továbbvitelére annak a rabszolgarendszernek a kiiktatására is irányult, aminek a múltból öröklött, de sötétebb vagy áttetszőbb árnyékként jelenvoltára newarki beszédében utalt.95 Kossuth mindenekelőtt azért vált olyan tartózkodóvá a rabszolgakérdéeben, mert semmiképpen sem akarta megzavarni az egyes államok közt feszülő s már-már az Unió egységét veszélyeztető belső ellentét áthidalásának »»Beszéd Newark-ban 1852. ápr. 21-én. OL. R. 90. I. 1784-1785. 81 Pl. KÖM. VI. 382; Magyar Szózatok. Hamburg. 1847. 229-230; Oál, István: Széchenyi 115. "Vö. Pidszky: i. m. II. 74; Jánossy: i. m. I. 227—230; Tako: i. m. 124—125. 93 Pudszky : i. m. II. 74; Jánossy: i. m. I. 231. Az 1848-ban alakult ,,Free-Soil party" (Szabad Föld Párt) — mint az a továbbiakból is kiviláglik — a rabszolgaságtól mentes területek fokozatos kiterjesztését szorgalmazta. Vö. Johnson: i. m. 313. 91 Beszéd New Orleans-ban 1852. márc. 30-án, Boston-ban 1852. ápr. 29-én, OL. R. 90. I. 1753, 1798; Newman: i. m. 292 — 293; Jánossy: i. m. I. 229, 272. 85 Beszéd Lexington-ban 1852. máj. 10-én. OL. R. 90. I. 1816; Newman: i. m. 312; Áldor Imre: Vázlatok a magyar emigratio életéből. Pest, 1870. 119 — 120; Balassa: i. m. I. 245, 255, 260, 271 — 272; Tako: i. m. 119, 123, 125.
