Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
KOSSUTH AZ USA POLITIKAI BERENDEZKEDÉSÉRŐL 561 saságnak",6 1 amelyben „a »kormányzat és a nép« szavak éles egyenetlenség helyett összhangban olvadnak fel' ' 6 2 Jó öt esztendővel később Nagy-Britanniában tartott egyik előadásában még továbbfűzte ezt az idealizáló megállapítást: „Az Amerikai Egyesült Államok bámulatos sikerrel oldotta meg a nép kormányzata6 3 a nép által feladatát. A leghatásosabb módon adta tanúbizonyságát annak, hogy a tiszta demokrácia alapelvei menten minden monarchikus és arisztokratikus elemtől az emberi energiák szabad kibontakozásának legerőteljesebb serkentői mind az anyagi, mind a szellemi élet területén, és a történelemben eleddig példátlan mértékű általános virágzásnak a gazdagon áradó forrását nyitotta meg."6 4 Kossuth mély összefüggést látott az Egyesült Államok polgári demokratikus kormányzati rendszere és helyi önkormányzaton alapuló föderatív államberendezkedése között. Kossuth, aki a feudális municipiális berendezkedésű Magyarország ellenzéki nemességének a Habsburg-hatalom centralizáló és abszolutista törekvései elleni küzdelmének a hagyományait is örökölte, nem kevéssé az Egyesült Államok államberendezkedésének közvetett ismeretében vált a kialakítandó polgári municipalizmus6 5 és a központi parlamentáris felelős kormányzat összhangba hozatalának előharcosává Magyarországon. A pályakezdő Kossuth nem sokkal fogságba vetése előtt írta naplójába: „boldognak hiszem America szövetséges státusait, hogy a törvény egységéből eredő érdekek egységében elég kapcsot találnak heterogén unitásokat is egy szép egységbe kapcsolni".6 6 Ezt a bejegyzést az teszi különösen értékessé, hogy segítségével megállapítható, Kossuth valószínűleg még Tocqueville könyvének megismerése előtt már megfogalmazta önmagának a helyi érdekeket megtestesítő területi önkormányzat és a közös érdekeket képviselő központi törvényhozó testület összhangjának a követelményét. Az 1840-es évek elején viszont Kossuth immár kénytelen volt nyilvánosan védekezni azon vád ellen, hogy „megyéink statutarius hatóságuk gyakorlatával egyenesen az éjszak-amerikai foederalizmus öble felé hajóznak". Kossuth ezt „a hatalom minden féltékenységét felzúdítani" törekvő „ügyesen gondolt tacticá"-t azzal hárította el, hogy a megyék ilyen esetleges törekvéseit az adott államberendezkedés keretei között mindenképpen sikertelenségre kárhoztatná az uralkodó, aki „fölügyelői jogával a törvény értelmében a kellő súlyegyent örökké fenntartandja". De Kossuth — akkor már feltehetően támaszkodva 61 Beszéd Boston-ban 1852, máj. 14-ón OL. R. 90. I. 1822; Kossuth in New England 263. 62 Beszéd Indianapolis-ban 1852. febr. 17-én, OL. R. 90. I. 1694. 63 Ez a „the government of the people" fordulat Lincoln hat évvel későbbi „Gettysburgi üzenete" híres meghatározásának harmadik elemével vág egybe. Ez esetben azonban közvetlen hatás aligha tételezhető fel, hiszen semmi támpontunk sincsen arra, hogy Kossuth 1857. szept. 7 —8-i glasgowi előadásának a szövege ismertetésre került volna az Egyesült Államokban. M Lecture Glasgow-ban, 1857. szept. 7 —8-án. OL. R. 90. I. 2635, 2637. 65 Széleskörűen elterjedt nézetekkel szemben tartjuk szükségesnek ismételten hangsúlyozni, hogy Kossuth már jóval 1848 előtt, sőt az Eötvös József által vezetett centralisták megye elleni támadásának kibontakozását is megelőzően polgári municipalista álláspontra helyezkedett. 1842-ben írta: „egyike vagyunk azoknak, kik nemzeti szerencsétlenségnek tartják, hogy nemzetnek magát még most is csak a nemesség nevezheti; hiszünk Istenben, ez másként leszen, különben öngyilkolás várna nemzetünkre; s ha másként leszen, a megyei szerkezetnek is népképviseleti rendszerré keilend alakulnia". PH. 1842: 165. sz.; KLI. XII. 353-354. 66 Ld. Kossuth 1837. febr. 25-i naplóbejegyzését. KÖM. VI. 583 — 584.
