Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
KOSSUTH AZ USA POLITIKAI BERENDEZKEDÉSÉRŐL 559 fejlődésére . . . mint lényeginek tekinteni azt, ami alkalmi csupán, vagy alkotmányos tétellel téveszteni össze azt, ami csak az ügyintéző politika pillanatnyi szükséglete".4 9 A Washington-emlékbeszédben újra hitet téve az USA alkotmányos rendszere alapelveinek ,,örökérvényűsége" mellett, volt bátorsága bírálni azokat, akik ,,az Egyesült Államok népének azt tanácsolták, hogy tekintsenek úgy Washington írásaira, mint a mohamedánok a Koránra". Majd tanúságot tett arról is, hogy ,,az alapelvek örök érvényess égén" korántsem továbbfejleszthetetlenségüket érti: ,,Sohase engedjék, hogy letűnt korok az eleven jövő béklyóivá váljanak, ne engedjék, hogy bárkinek a bölcsessége Koránná változzék az önök számára, veszteglésre ítélve a haladást, és a mérlegelés helyére pusztán az emlékezetből idézés nyomorúságos leckéje lépjen".60 Ettől a Rousseaura és Benthamre sokban visszavezethető tételtől már csak egy lépés kellett ahhoz, amit Emerson üdvözlőbeszédére adott válaszában mondott: ,,A haladás élet, a veszteglés halál" és annak hangsúlyozásához, hogy ,,az amerikai forradalom még nem érte el rendeltetését ... a feladat eddig még bevégezetlen."5 1 Kossuth megnyilatkozása mindenekelőtt az USA általa hőn óhajtott külpolitikai aktivizálását célozta, de aligha vitatható, hogy általánosabb érvénnyel fogalmazott, annál is inkább, hiszen — mint látni fogjuk — számos vonatkozásban kritikusan tekintett arra a szisztémára, amelynek alapelveivel olyan messzemenően egyetértett. ,,Mindent a népért és mindent a nép által" Kossuth nagyon magasra emelt mércével közeledett annak az Egyesült Államoknak a politikai berendezkedéséhez, amelynek a történetét — mint állította — saját törekvései „vezércsillagának" tekintette.5 2 A „demokrácia" mércéjével mért, polgári demokratikus igénnyel határozva meg annak követelményeit éppen Egyesült Államokbeli körútja során. Columbusban, 1852. febr. 6-án tartott beszédében mondotta: „Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia. És ez korunk szellemének uralkodó irányzata."5 3 A szöveg nem ismeretlen. Newman közlése óta54 ismételten idézték Kossuth amerikai szereplésének feldolgozói.5 6 A demokratikus kormányzásnak ez a definíciója jelentős önmagában is, de jelentős annak a feltételezhető hatásnak a szempontjából is, amit Lincoln nevezetes, tizenegy évvel későbbi Oettysburg Address-ére (Gettysburgi üzenetére) gyakorolhatott. Lincoln fogadalmának a „végső változat" 49 Beszéd New York-ban 1851. dec. 11-én. Newman: i. m. 32. 50 Beszéd Cincinnati-ban 1862. febr. 21-én. OL. R. 90. I. 1678. Newman: i. m. 210-211. Beszéd Concord-ban 1852. máj. 9-én. OL. R. 90. I. 1816; Kossuth in New England 227, 229. 52 Beszéd Utica-ban 1852. jún. 9-én. Newman: i. m. 353 — 354. 53 Ld. a Columbusban 1852. febr. 6-án mondott beszéd sajátkezű fogalmazványának fény képmásolatát: OSzKk. Analekta 10467. 64 Az idézett bekezdést interpunkciós különbségekkel, de egyébként szó szerint közölte 1853-ban Newman: i. m. (185), nemcsak a szöveget, hanem keletkezésének időpontját is hitelesítve. 55 Balassa József: Kossuth Amerikában 1851 — 1852. Bp. 1931. 52; Tako, Laslo E.: i. m. 78; Széplaki, Joseph: „The Nation's Guest" 1852 — 1972. Bibliography on Louis Kossuth, Governor of Hungary with special reference to his trip in the United States. . . Athens, Ohio [1972] 1.
