Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
588 SZABAD GYÖRGY „1775 forradalma nem csoda volt, hanem szükségesség, népetek bizonyságtétele, hogy nagykorú nemzetté fejlődött" — fejtegette ismételten.3 4 „Ki csinálta ezt a forradalmat?" tette fel a szónoki kérdést, hogy azután így feleljen rá: ,,A nép, a névtelen félistenek, a közvélemény."3 5 Mellőzve a „zsarnokság" társadalmi bázisának a kérdését és a „nemzet" egészével azonosítva a forradalmasítható erőket hangsúlyozta, hogy „egy forradalom akkor elkerülhetetlen, ha minden osztály minden érdeke folytán igényli és kívánja". Külön is kiemelte, hogy a forradalmasító tényezők közül „a legalantasabb, mégis a leghatalmasabb" megítélése szerint „az anyagi érdek".3 6 Kossuth, aki reformpolitikusként megelőzni és elkerülni akarta, de 1848-ban vállalta a forradalmat, hű maradt önmagához, amikor Angliában — még amerikai útja előtt — hangsúlyozva, hogy „a forradalmat szerencsétlenségnek tekinti" ugyan, mindjárt hozzátette azt is, „hogy egy elnyomott népnek, ha látja, hogy önmaga megmentésének minden más módja elveszett, joga van a forradalomra". Sőt magukat az angolokat is emlékeztette arra, hogy „Anglia szabadsága és nagysága ennek az igazságnak a gyakorlati érvényesüléséből ered".3 7 Az amerikai angol gyarmatok forradalmi fellépését Kossuth egyszerre ítélte jogosnak3 8 és a felszabadulásukért küzdők materiális érdekei által is indokoltnak. Az utóbbival olyan motívumhoz nyúlt vissza amerikai körútján, ami nagyon is egybecsendült a Magyarország gazdasági önrendelkezéséért általa vezetett küzdelem hajdani érveivel. 1837 tavaszán Kossuth a Törvényhatósági Tudósítások azon számában, amit börtönbevetése miatt már nem küldhetett szét előfizetőinek, Csongrád megye közgyűlésének Magyarország gazdasági függő helyzete, vámpolitikai eszközökkel űzött kizsákmányolása és a hazai iparfejlesztés akadályai elleni fellépését tárgyalta első helyen. Részletezően Klauzál Gábor felszólalását emelte ki, aki az angol textíliák bojkottjára, mint az északamerikai gyarmatok hajdani kizsákmányolás elleni küzdelmének és iparfejlesztő törekvéseinek sikeres eszközére emlékeztetett.3 9 Kossuth, aki az 1840-es években Magyarország gazdasági önrendelkezésének biztosítását igyekezett előmozdítani, korántsem tagadva meg liberális gazdaságpolitikai alapelveit primitív elzárkózására törekvéssel, de ragaszkodva a fejlettebb országokkal való kapcsolatban a partnerválasztás szabadságához, szívesen hivatkozott az amerikai angol gyarmatok példájára. Franklin hasonlata az ipar nélküli nemzetek kiszolgáltatottságáról, az amerikaiak áldozatvállalása a bojkottmozgalom sikeréért, a hazai iparfejlesztés kibontakoztatásáért mind érvvé vált Kossuth reformkori tük kézhez John H. Komlos Louis Kossuth in America 1851 — 1852. Buffalo—New York. 1973 című, messzemenően Jánossy művére támaszkodó tanulmányát, ami újat elsősorban az amerikai kongresszus Kossuth céljai szempontjából kedvezőtlen erőviszonyváltozásainak az elemzésével nyújtott.) 34 Beszéd Lexington-ban 1852. máj. 10-ón és Plymouth-ban 1852. máj. 11-én. OL. R. 90. I. 1816, 1818; Kossuth in New England 219-220, 240. 35 Beszéd Albany-ban 1852. máj. 21-én OL. R. 90. I. 1831. ' 3 6 Beszéd Boston-ban 1852. máj. 14-én. Uo. I. 1822; Newman: i. m. 326. 3' Beszéd Brimingham-ben 1851. nov. 12-én OL. R. 90. I. 1457; Kossuth in England 113. 38 Beszéd New York-ban 1851. dee. 18-án és Concord-ban 1852. máj. 9-én. OL. R. 90. I. 1518, 1815; Kossuth in New England 224 — 225. 39 KÖM. VI. (S. a. r. Barta István.) Bp. 1966. 1030-1031, 1037.
