Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
554 SZABAD GYÖRGY létén nevezetes körútját tette. Bármennyire tanulságos lenne is pályaszakaszaira bontva vizsgálni meg vonatkozó nézeteinek a fejlődését, erre az adott terjedelmi keretek között nem vállalkozhatunk. A gazdaságosabb megoldást választottuk, nagyobb kérdéskörönként adunk áttekintést arról, hogyan ítélte meg Kossuth az Egyesült Államok politikai berendezkedését. A történelmi teljesítmény és a továbblépés követelménye Kossuth ékesszóló dicséretei az Egyesült Államokról az elmaradottabb viszonyok bírálójának a meggyőződéséből fakadtak, amit azonban nem tett vakká sem az udvariasság, sem a lelkesedés. Nem tették elfogulttá informátorai — Bölöni Farkas mellott elsősorban Tocqueville könyve1 9 — , de az amerikai történelem ismételten emlegetett2 0 és nem egy vonatkozásban tényleg a részletekig hatoló tanulmányozása sem, még kevésbé amerikai körútjának élményei. Önmagában eröltettnek tetszhet Wesselényi fordulatának „az amerikai ifjú óriás"-nak ismételt felbukkanása Kossuth beszédeiben2 1 és külsőlegesnek a dicsérő jelzők halmozása a kormányzóelnökként az USA elnökéhez intézett levelében („az Egyesült Államok dicső nemzete"),2 2 vagy kisázsiai internáltságából az USA „népéhez" intézett üzenetében („Te, a szabadság Istenének választott népe")2 3 még inkább a páratlan ünnepléssel fogadott száműzöttként az USA földjén fogalmazott megnyilatkozásainak egyes kitételei: „a szabadság dicső hazája",2 4 „a bátrak hona",2 5 „szabad Amerika. . . a szabadság szellemének a legigazabb és legerőteljesebb képviselője", a föld, ahol „az emberiség nagy szíve dobog".2 8 De az, hogy Kossuth nemcsak akkor lelkesedett Amerikáért, amikor az közvetlen politikai céljai szempont jából hasznosnak mutatkozott, így száműzetése kezdetén és különösképpen az USA közéletének nyílt fórumain, hanem nyilvánosságra sem szánt öregkori magánlevelezésében is, utal meggyőződésére, szónoki fordulatainak fedezetére. 1882-ben írta: az amerikaiak „tudtak építeni a nyert alapra . . . egy bámulatos épületet minőt a történelem még nem látott soha, egy épületet, mely világító tornya az emberiség jövendőjének". De nemcsak dicsért, hanem kereste is a teljesítmény nagyarázatát, s 19 Tocqueville művét alig máafél évvel a francia eredeti megjelenését követően ismertette a magyar Figyelmező (1837. I. 25. sz.), majd részletek közreadása után az 1840-es évek elején az egész mű nagy hatást keltve megjelent magyarul. Tocqueville Elek: A democratia Amerikában. (Ford. Fábián Gábor.) I-IV. Buda. 1841 — 1843. 20 Erről ismételten, de legtöbbet Louisville-ben 1852. márc. 6-i, Montgomery-ben 1852. ápr. 6-i és Jersey City-ben 1852. ápr. 20-i beszédében szólt. OL. R. 90. I. 1706, 1761, 1782. (Itt jegyezzük meg, hogy Kossuth amerikai beszédeit általában eredeti kézirataiból és saját fordításunkban idézzük, de lehetőség szerint hivatkozunk a számunkra hozzáférhetővé vált kiadásaikra is.) » Többek közt: Beszéde Cincinnati-ban 1852. febr. 25-én, Buffalo-ban 1852. máj. 26-án, Utica-ban 1852. jún. 9-ón. OL. R. 90. I. 1687, 1834; Francis W. Newman: Select Speeches of Kossuth. London. 1853. 353 — 354. 22 KÖM. XV. (S. a. r. Barta István.) Bp. 1955. 217. 23 „Address to the free people of the United States of America." (Broussa, 1850. márc. 27.). Magyarul Id.: Kossuth demokráciája. (S. a. r. Ács Tivadar.) Bp. 1943. 19. Angolul Id.: New York Herald, 1851. okt. 20. és Kossuth in England... (Ed. Bradbury and Evans) London. 1851. 128. 24 Kossuth (Washington, 1852. jan. 12.) — Millard Fillmore elnöknek. Országos Széchényi Könyvtár kézirattára (a továbbiakban: OSzKk.). 25 Beszéd St. Louis-ban 1852. márc. 15-én. OL. R. 90. I. 1724. M Beszéd Cincinnati-ban 1852. febr. 25-én. Uo. I. 1687.
