Századok – 1975

Történeti irodalom - Molnárfi Tibor: Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára (Ism. Kápolnai Iván) 450/II

TÖRTÉNETI IRODAT.OM 465 Nem marad el terjedelemben a nagykereskedelmi árak oszlopsorai mögött a íermelői árak fejezete, mely bevezetőül közel félszáz termelési ág és alágazat árszintjének évenkénti és havonkénti alakulását az 1929. évi adatokhoz viszonyított indexekkel szemléleti az 1927 — 1944. évekre. Ugyanezekre az évekre vonatkoznak öt és félszáz — a nagykereskedelmi termékreprezentációt is meghaladó számú — egyedi termék termelői (gyári eladási) éves átlagárait, illetőleg árindexeit bemutató táblázatok. A kisipari áralakulásról tájékoztató fejezet rövidebb időszakot: az 1936—1943. éveket fogja át, és 16 — 16 szakmai csoport szerinti tagolásban 75 különböző termék, továbbá 64 kisipari munka óvvégi és havonkénti árát valamint — 1936 július =100 bázissal kimunkált — árindexeit tartalmazza. Bár a kiskereskedelmi (fogyasztói) árak adatgyűjteményéhez volt szükség a legtöbb forrás felhasználására, a fogyasztási cikkek egységárait hosszabb idősorokban a termékeknek mégis csak viszonylag szűkebb körére lehetett összeállítani. Míg azonban a nagykereskedelmi áraknál csak néhány nagyon összevont index segítségével sikerült megteremteni az összehasonlítást az első világháború előtti árszinttel, a kiskereskedelmi árak alakulása konkrét termékmélységben is tanulmányozható közel félszáz kiválasztott cikk alapján az 1913 — 1943 közötti időszak kiragadott, jellemző éveiben. Ezenkívül évenkénti folyamatossággal kísérhetők figyelemmel az árváltozások 50 — 60 termékre és szolgáltatásra az 1914 — 1924. években, és hasonló számú, de eltérő összetételű termékválasztékra (koronában és pengőben) az 1920-as évtizedben. Mintegy másfél száz fogyasztási cikk árai tájékoztatnak az 1928 — 1938. évek, valamint más cikkreprezentációban a háborús időszak — az 1939 — 1944. évek — áralakulásáról. A fogyasztói árak változásához szorosan kapcsolódnak a létfenntartási költségek, melyek szintén összehasonlíthatók az első világháború előtti és alatti adatokkal: az 1914—1924. években 6 alcsoport, az 1924—1944. közötti időszakban pedig 4 alcsoport szerinti bontásban. A munka során felhasznált nagyszámú — részben publikált, de jelentős részben korábban még nem is publikált — forrás tartalmának kritikai felülvizsgálata szükségessé tette az adatok jelentős részének módszertani meggondolásokból kiinduló átdolgozását és korrekcióját, s ily módon az adatgyűjtemény mintegy 80%-ban új (illetőleg átdolgozott) adatokat tesz közzé. Az adatgyűjteményt bevezető tanulmány nagyobbrészt módszertani kérdésekkel, a táblázatok összeállításánál felmerült problémákkal foglalkozik, részletesen ismertetve — matematikai képletekkel is — a főleg az indexek képzésénél alkalmazott metodikát. A módszertani kérdésekhez szervesen kapcsolódik a felhasznált források részletes kritikai értékelése. Megkülönböztetett helyet kapnak itt a Magyar Gazdaságkutató Intézet indexpublikációi, a magyar gazdaságtörténet eddig csak kis mértékben hasznosított forrásai. A Magyar Gazdaságkutató Intézet — amely a két háború között a világ legrégibb és legrangosabb ilyen jellegű intézményeivel állt azonos színvonalon — az árindexszámítás terén meg is előzte a korabeli nemzetközi gyakorlatot: az árváltozások mérését azokon a területeken is megkísérelte, ahol számos országban ma sincs ármegfigyelós, és a legtöbb országban jelenleg szokásos reprezentációhoz képest is viszonylag nagyszámú minta figyelembe vételével olyan módszereket alkalmazott, amelyek ma — az árstatisztika valóságos nemzetközi reneszánsza idején — sem avultak el. Érdeme a kötetnek — egyebek közt — az is, hogy kissé ráirányította a figyelmet erre a magas színvonalú elméleti és gyakorlati közgazdasági tevékenységet folytató hazai intézményünkre, melynek egyéb munkái is — gazdaságtörténeti forrásértékükön túlmenően — a különböző gazdaságtudományok mai művelői és a gazdaságpolitika alakítói számára is tanulságosak (pl. pszichológiai módszerekkel végzett piackutatási tanulmányok stb.). Az árak és árindexek részletes elemzésébe a tanulmány nem bocsátkozik, csak egész rövid — de nemzetközi összehasonlítási keretbe is beágyazott — összefoglaló jellemzést ad az áralakulásról. Figyelemre méltó megállapítása, hogy az 1930-as évek világgazdasági válsága a magyar iparban a többi országhoz képest mérsékeltebb lefolyású volt. Nagyfokú óvatosságra int azonban a szerző az adatok hasznosításánál. Alapvető célkitűzése az volt, hogy a két világháború közötti korszak gazdaságtörténetének megírásához részletes áradatokat és árindexeket bocsásson a kutatók rendelkezésére. Az árstatisztika — mint a gazdaságstatisztikának talán legrégibb ága — a gazdasági-társadalmi élet törvényszerűségeinek feltárásában végeredményben alapvető jelentőségűnek tekinthető, mert hiszen az egyes ártípusok vizsgálata számos gazdasági jelenség — pl. a kiskereskedelmi (fogyasztói) árak, az életszínvonal, a termelői ármozgás, a vállalati nyereségek — alakulásának megvilágítására alkalmas. Az egyes ártípusok, valamint meghatározott termékek, termékcsoportok árainak egymás közötti összehasonlítása pedig ugyanakkor az árarány- és árszerkezeti vizsgálatokat, a konkrét árrendszer sajátosságainak megismerését segítheti elő. És itt — az adatgyűjtemény gazdaságtörténeti szempontú hasznosítható-