Századok – 1975

Történeti irodalom - Hobsbawm; E. J.; G. Rudé: Captain Swing (Ism. H. Haraszti Éva) 438/II

438 TÖRTÉNETI IRODAT.OM 465 Olvasmányos és sok figyelemre méltó új anyagot ta.'talmaz Howard könyve. Azonban a katonai és külpolitikai szempontok mögött húzódó gazdasági és társadalmi erők elemzése hiányzik a könyvből. Azt hiszem nem tévedek, ha állítom, hogy az imperializmus szó nincs leírva a 173 oldalas szövegben. Ránki György E. J. HOBSBAWM — G. RUDÉ CAPTAIN SWING (Penguin University Books. Bungay, Suffolk, 1973. 380 1.) SWING KAPITÁNY Két kitűnő angol történész, E. J. Hobsbawm és G. Rudé1 közös vállalkozását, az elsőízben 1969-ben megjelent Swing kapitányt (Captain Swing) adta ki sorozatában a Penguin University Books. Ez az új sorozat célul tűzte ki, hogy olyan jelentős, tudományos műveket tegyen közzé olcsó, fűzött formában, amelyek a történelem és általában a társadalomtudomány számos területét ölelik át s egyben összekötik „a gondolat és tett világát".2 „Swing kapitány" nem egy személy, hanem egy mozgalom története. Azé a mozgalomé, amely Dél- és Kelet-Angliában söpört végig az 1830-as évben és robbanásszerűen fejezte ki a mezőgazdaságban dolgozó szegény nép mély és széleskörű elégedetlenségét. A nép haragja elsősorban gyűlöletének tárgya, a cséplőgép ellen irányult, amelyet alkalmazásának helyszínén rombolt szét, tett használhatatlanná, de a szérűk és szénaboglyák gyújtogatása is napirenden volt. A nép írásba foglalta kívánságait és fenyegetéseit s az uraknak és papságnak küldött kérő ós fenyegető leveleit általában „Swing kapitány" aláírással látta el. A két szerző bevezetéssel ós kitűnő függelékekkel ellátott feldolgozását négy nagy részre osztotta. Hobsbawm írta a bevezetést és az első, összefoglaló, a Swing előtti helyzetet elemző részt, azaz a mezőgazdasági Anglia társadalmát vizsgáló, összefoglaló szintézist; míg a felkelést ismertető, analizáló valamint a megtorlást és következményeket összefoglaló további három rész megírását, három fejezet kivételével, Rudé vállalta magára. De, mint a szerzők elöljáróban megállapítják, tulajdonképpen igen szorosan együttműködtek a könyv megtervezésében és kivitelezésében mindvégig. Azt is hangsúlyozzák, hogy nem volt céljuk az 1830. évi valamennyi felkelés teljes történetét megírni, hiszen ehhez még sok helytörténeti kutatás szükséges; könyvükkel éppen erre kívántak buzdítani. A szerzők módszere, amellyel témájukat megközelítik, körülfonják, átszövik, majd a fonadékot mikroszkopikus vizsgálat alá vetik, rendkívül figyelemreméltó mind a kutatótörténészek számára, mind eredményességében és szemléletessé gében az átlagolvasó számára. Kérdésfeltevésük igen sokoldalú, állításaikat mindmegannyiszor maguk kérdőjelezik meg, hogy ismét, a kizáró okok felsorakoztatásával, megerősítsék. Akár a források hiányából, akár azok elégtelenségéből adódó feltevéseiket mindig megjelölik és kerülik a kevés adatból leszűrt általánosításokat. Talán szükségszerű ez olyan témánál, amelynek főszereplői a XIX. századi angol mezőgazdasági munkások, akikről pontos ismereteik — a szerzők szerint — sem maguknak, sem uraiknak, csak a születési, házassági ós halálozási adataikat feljegyző egyházkörzeti vezetőknek, papoknak voltak. A megyei lajstromok a falvak földbirtokosairól, kocsmárosairól, falusi kézműiparosairól, kiskereskedőiről szólnak, de róluk — akiknek többsége 1830-ban még írni sem tudott —, róluk csak személyi adataikat őrző sírfeliratok regélnek. A mintegy húsz megyét érintő 1830-as mozgalomról és résztvevőiről hiába keres említést a történész a Victoria County History terjedelmes gentleman szemléletű köteteiben. A korabeli városi pamfletek és híradások elsősorban a városokban elterjedt hiedelmek-1 E. J. Hobsbawm 1917-ben született. Bécsben, Berlinben, Londonban és Cambridge-ben Szerezte képesítését. Jelenleg a londoni Birkbeck Coliege gazdasági és társadalomtörténeti tanszékének professzora. Főbb munkál: The Age of Revolution, Labouring Men, The Jazz Scene, Industry and Empire, Bandits. — G. Budé Oslóban született 1910-ben, Shrewsbury-ben és Cambridge-ben folytatott tanulmányokat. Középiskolákban és egyetemeken tanított Adelaide-ben. Tokióban, a dél-ausztráliai Flinders egyetemen. Jelenleg a montreali St. George Williams egyetem professzora. Főbb művei: The Crowd in the French Bevolution, Wilkes and Liberty, The Crowd in History, Revolutionary Europe, Paris and London in the Eighteenth Century. 2 Penguin University Books egyéb kötetei: G. Haltingly: Renaissance Diplomacy, K. D. Bracher: The German Dictatorship, L. Althusser: For Marx, Я. Lefebvre: The Sociolgy of Marx, J. Freund: The Sociology of M. Weber és más kötetek.