Századok – 1975

Történeti irodalom - Cantemir; Dimitrie: Descriptio Moldaviae – Descrierea Moldavei (Ism. Miskolczy Ambrus) 436/II

436 TÖRTÉNETI IRODAI.OM A könyv jeles szerzőinek nagy érdeme a rendkívül gazdag téma világos tagolása és a közérthető tudományos nyelvezet. Az egyes részeket és fejezeteket tipográfiailag is célszerűen tagolták. Legfeljebb néhány kérdésben lehet árnyaltabb álláspontot kívánni, a legutóbbi monografikus kutatások és a szovjet folyóiratokban megjelenő historiográfiai témájú cikkek és viták alapján. Ezek azonban még nem váltak általánosan elfogadottá s így kérdéses, hogy ezeket a felsőfokú intézményeknek szánt tankönyvben mennyire lenne célszerű bemutatni. Kurunczi Jenő • DIMITRIE CANTEMIR: DESCRIPTIO MOLDÁVIÁÉ-DESCRIEREA MOLDOVEI (Bucuresti, Editura Academiei. 1973. 404 1.) MOLDVA LEÍRÁSA A Descriptio Moldáviáé a Nagy Péter szövetségeseként csatát és trónt ve sztő moldvai fejetielemnek, a sokoldalú humanista filozófusnak és tudósnak D. Cantemirnek ma legismertebb műve. 1716 körül írta Oroszországban, latinul, de nyomtatásban először csak 1769 —70-ben jelent meg német fordításban, 1825-ben pedig románul. A jelen bilingvis kiadásban a fordítás Gh. Gutu munkája. D. M. Pippidi tekinti át az eddigi kiadásokat, és elemzi a mű latin stílusát. A Descriptio — a bevezetés szerzőjének, Maria Holbannak találó jellemzése szerint — műfajilag határkő; ezernyi szál fűzi ugyanis a moldvai krónikákhoz, amelyek egyenes leszármazottjának is tekinthető, de kezdetét jelenti a jobb terminus híján „leírásnak" < nevezhető műfajnak, amelynek főkövetelménye: információgazdagsága, a múlt és jelen felölelésével az élet egészének bemutatása. Cantemir az orosz cárral kötött szövetségével a török fennhatóság alól kiszakítani remélt Moldva számára az örökösödési joggal felruházott abszolút uralkodói hatalmat akarta biztosítani. Művében is ennek a törekvésnek a jogosságát próbálta igazolni. Ez a < törekvése elhatárolja a Descriptiot a moldvai krónikáknak a nagybojári befolyás igazolását célzó szemléletétől. De a társadalmi tagozódás magyarázatában, a múlt — kortársak által fontosnak tartott — mozzanatainak bemutatásában a krónikákból merít, felhasználva a magyar ós lengyel humanisták műveit is. Eszerint a moldvai bojárság zöme és a szabadparasztság római eredetű szabadok leszármazottai, akik a barbárok nyomására a Máramarosba húzódtak, majd onnan foglalták ismét vissza Moldvát, és alapították meg a fejedelemséget. De nem véletlenül hangoztatja Cantemir azt sem, hogy sokan a fejedelemtől kapták a nemességet. (Ő maga is szabadparasztsorból felemelkedő családját Timur Lenk dinasztiájából származtatta.) Viszont a nagybojári ideológia társadalomszemléleté- ' be illeszkedő elem az, hogy a moldvai jobbágyparasztság idegen eredetű, mert az államalapítók egyenlőségét nem akarván megbontani, a szomszédos országokból hoztak és hív- ' tak be jobbágyokat. Annak hangsúlyozása azonban, hogy a moldvai jobbágyok „a föld legszerencsétlenebb teremtései", akik robotjukat is a földesúr belátása szerint végzik, és végül a nemesség erős bírálata a fejedelmi hatalmi beavatkozás szükségességét sugallja, azét a hatalomét, amely soha nem volt olyan korlátlan, mint azt Cantemir bemutatta. Cantemir okfejtése tehát nem ellentmondásmentes. Állításai sokszor nem fedik a valóságot, mint erre M. Hóiban a bevezetésben, és D. Stoicescu a lábjegyzetekben figyelmeztet, szembesítve a Descriptiot a román történetírás ós gyakran saját eredményeivel. A mű ellentmondásainak forrása abban rejlik, hogy Cantemir az abszolút fejedelmi hatalom jogosultságát akarja igazolni, viszont a múlt bemutatásában a krónikairodalom epikájának elemeit használta fel, amelyek a nagybojári befolyás eszmei igazolásául szolgáltak. Utólagos betoldásai, amelyeket M. Hóiban aprólékos műgonddal regisztrál, tanúsítják a fejedelemnek az ellentmondások feloldását célzó erőfeszítéseit. A Descriptio nemcsak a saját célkitűzéseit igazolni akaró fejedelem, hanem olyan élesszemű kortárs műve is, aki előtt Konstantinápoly világának az európai kortársak előtt rejtve maradt részletei éppúgy feltárultak, mint a moldvai fejedelmi udvar vagy a nép mindennapi élete. Az emberi élet mélységei iránt fogékony író mutatja be e páratlanul gazdag világot: a fejedelem beiktatásának szertartását, az udvar életének hétköznapjait és ünnepeit, az ember életének legfontosabb mozzanataihoz — a születéshez, házassághoz, halálhoz — kapcsolódó népi szokásokat. M. Hóiban a Descriptio maradandó értókét éppen abban látja, hogy az Cantemir mély humanizmusából fakadóan az emberi társadalom életének valóságá*. tükrözi. Miskolczy Ambbtjs