Századok – 1975
Tanulmányok - Perényi József: A Keleten maradt magyarok problémája 33/I
44 PERÉNYI JÓZSEF inkább elvált a részekre szakadozó nagy mongol birodalomtól.4 5 Batu idejében történtek az első kísérletek a mongolok által leigázott, sok nyelvet beszélő népek egybefogására, állami keretek közé való illesztésére. Ennek egyik jele az adóztatás megszervezése volt. Ez kínai mintára és kínai hivatalnokok segítségével történt. Legelőször is összeírták a birodalom nope it, mint azt az orosz évkönyvekből tudjuk. Az adók behajtását pedig a baszkakoknak nevezett tisztviselők parancsnoksága alatt álló mongol csapatok biztosították. Később azonban a Volga melletti Szarajban székelő Batu és utódai, valamint a Karakorumban, majd Pekingben élő fokán között feszültségek keletkeztek, s az Aranyhorda lassan függetlenné vált a mongol birodalom többi részétől, sőt nemsokára háborúkra került a sor a Közép-Ázsiában elterülő ún. Csagataj ulusz-szal, majd a Perzsiában megalakuló mongol állammal, amely a Hülagida dinasztia uralma alatt állott. Hogy mindez hogyan hatott a Volga-menti magyarokra, bizony nem tudjuk. Csapataik az idézett keleti források szerint részt vettek a horda háborúiban. Arra azonban aligha tudunk biztonsággal felelni, hogy vajon közvetlen, vagy csak közvetett tatár uralom alá kerültek-e. Valószínűnek tarthatjuk azonban, hogy becsatolták őket is valamelyik tatár uluszba, s katonailag a legközelebbi tömén (tízezres hadi egység) főnökének parancsnoksága alá kerültek.46 A legközelebbi tömen-főnök a mordvin területeken, a későbbi Narovcsat városa környékén székelt.4 7 Ez a körülmény hozzájárul annak megértéséhez, hogy a magyarok miért éppen a mordvin területek közelébe telepedtek át. A későbbi Mescsera volt nyilván e tömén legnyugatibb része. Nem volna meglepő, ha egyszer kiderülne, hogy e tömén területi neve éppen a madzsar volt. Az Aranyhorda uralkodói a XIII. század hatvanas és hetvenes éveiben áttértek a mohamedán hitre, amiben nyilván jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy alattvalóik egy része, a volgai bolgárok és a burtaszok, tehát a magyarok szállásterületeit északról és délről közrefogó népek már régen mohamedánok voltak. A káni udvart követve természetesen a tatár uralkodóosztály ugyancsak feladta pogány vallását. Az új helyzet megkönnyítette a mohamedán hittérítők működését. Vajon hogyan reagált erre a pogány magyarság, amely Juliánusz útja idejéig, bár már közel két és fél évszázadig a mohamedán bolgár állam keretei között élt, s nem cserélte fel vallását ? Talán e tényezőnek is szerepe lehetett a magyarság áttelepedésében. 45 Az Arany horda történetéro Id. B. Spuler: Die goldene Horde. Die Mongolen in Russland, 1222—1502. Leipzig, 1943;Б. Д. Греков-А. К). Якубовский : Золотая Орда и ее падение. Moszkva—Leningrád, 1950; M. Г. Сафаргалиев: Распад Золотой Орды. Szaranszk, 1960. A tatárok történetére általában: История Татарской АССР. Kazány, 1955; История Татарской АССР. Kazany 1968. Érdekes forrásrészleteket találunk История Татарии в документах и материалах. Moszkva, 1937 с. kiadványban. A tatárokra vonatkozó szovjet korszakbeli irodalomra: История Татарской АССР. Указатель советской литературы, 1917—1859. Kazany, 1960. Nagy haszonnal forgattam még az О происхождении чувашского народа. Csebokszari, 1957 с. kiadványt és а Материалы по истории Чувашской АССР. Csebokszari, 1958 с. tanulmánykötetet. 46 „Ezen a télen (1256—57) Tatárföldről népszámlálók érkeztek, számbavették az egész szuzdalji, rjazanyi és muromi földet. Tizedeseket, századosokat, ezredeseket és temnyikeket [tömen-főnök] állítottak, majd visszatértek a hordába . . ." Csak az egyháziakat nem vették számba, mert mint későbbi forrásokból tudjuk, adómentességet élveztek. Úgy gondoljuk, hogy az összeírás és hadi szervezés megtörtént a Volgaparti magyaroknál is. Tehát a Juliánusz idejében meglevő nemzetségi rendet leváltotta egy primitív territoriális államszervezet. 47 Egy 1312-es pénzvereten szerepel először e város Mohsa neve. Az orosz irodalom ezt a későbbi Narovcsat várossal azonosítja.
