Századok – 1975
Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin ifjúsága és felkészülése éveiről 386/II
396 SOÓS PÁL A marxizmus és az orosz szocialista forradalmárok hatása alá került egyetemista Szabó Ervin — testi-lelki-anyagi gondoktól bizonyára szintén nem mentes — bécsi tartózkodása idején lelkesen és intenzíven kezdett hozzá a tudományos szocializmus és más szocialista irányzatok irodalmának tanulmányozásához és — felkészülésének és pályakezdésének ugyancsak fontos körülménye ez — gyűjtéséhez. Remete László egyik kevéssé ismert, érdekes tanulmányában fontos adalékokkal járul hozzá a fiatal joghallgató szellemi bolyongásainak, olvasmányainak a feltérképezéséhez. Remete Szabó Ervin több ezer kötetre tehető magánkönyvtárának a Fővárosi Könyvtárra hagyományozott és annak állományába beépített anyagát kutatta és dolgozta fel.3 3 A filológusi lelkiismeretesség szigorú szűrőjét alkalmazva, mintegy negyedszáz könyvről állapította meg minden kétséget kizáróan, hogy azok egyetemi évei idején kerültek Szabó Ervin akkortájt megalapozott magánkönyvtárába. Remete az alapos kutató óvatosságával hangsúlyozza, hogy az első diákkori szerzeményekből már csekély számuk miatt sem lehet az ifjú Szabó Ervin szellemi érdeklődésére, világnézeti orientációira messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen a diákkorban szerzett könyveknek valószínűleg csak a töredékéről van szó, az pedig nyilvánvaló, hogy nemcsak a birtokába került könyveken nevelődött. Mindenesetre az eddig előkerült és feltárt anyagból az első pillantásra kiderül, hogy a munkásmozgalmi kiadványok már akkor túlsúlyban voltak Szabó Ervin magánkönyvtárában. A birtokába került Marx és Engels művek, főként német szociáldemokrata kiadványok ós egy-két hazai munkásmozgalmi füzet3 4 erről az oldalról is igazolják, hogy egyetemi — elsősorban bécsi — tanulmányai idején intenzíven és rendszeresen kezdett foglalkozni a tudományos szocializmus irodalmával. Remete kutatásainak egyik legfontosabb eredménye annak tényszerű dokumentálása ós bizonyítása, hogy az ifjú Szabó Ervin петсзак a szociáldemokrata munkásmozgalomhoz, hanem az anarchista irányzathoz is vonzódott, hogy tudományos, szocialista világnézetének első anarchista, szindikalista csírái, oldalhajtásai már a bécsi tanulmányok idején jelentkeztek. Szabó Ervin még joghallgató korában megszerezte az anarchizmus olyan kiemelkedő képviselőinek — olasz, német és francia nyelven megjelent — munkáit, mint Bakunin, Kropotkin és Tolsztoj. A diákkori szerzemények alapján Remete már arra is következtetni tudott, hogy alapiránykónt a marxizmus világnézetére orientálódó fiatal joghallgató már 1899 előtt sem szorítkozott a szocialista munkásmozgalom egyik vagy másik iránya kizárólagos megismerésére, kiadványainak, röpiratainak beszerzésére. A marxista és anarchista művek mellett igyekezett beszerezni a marxizmussal polemizáló, a szocializmussal foglalkozó polgári műveket is. Figyelmet érdemel az egyetemista Szabó Ervin érdeklődése az agrárkérdés, a kultúrpolitika, a munkástörvényhozás iránt, egy-két könyvcím ugyanis erről tanúskodott.35 Mindezek együttesen valószínűsítik Remetének azt a feltételezését, hogy Szabó Ervinben már diákkorában felébredhetett a könyvgyűjtés, különösen a szocialista könyvgyűjtés szenvedélye. Talán éppen bécsi tartózkodása idején érlelődött benne elhatározássá, hogy anyagi lehetőségeinek határán belül tervszerűen gyűjteni fogja a szocialista irodalmat, kiadványokat, dokumentumokat. Márpedig ennek csak úgy volt értelme, ha a gyűjtés kiterjedt a munkásmozgalom és a szocializmus minden irányzatára, sőt a szocialista-ellenes irodalomra is. A szépirodalom és a művészet a középiskolás évekhez hasonlóan — amikor még versírással is próbálkozott3 6 — egyetemi éveiben is fontos helyet töltött be Szabó Ervin életé-33 Remete László : Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban, A Főv. Szabó E. Könyvtár Évkönyve 1964-1965. Bp. 1966. 104-123; Ua. 1966 — 1967. Bp. 1968. 104-120. 34 Pl. Bokányi Dezső, Ormos Ede, Mezőfi Vilmos brosúrái. 35 Remete L.: i. m. I. rész 107 — 108. 38 László Aladár: i. m. 165.
