Századok – 1975
Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin ifjúsága és felkészülése éveiről 386/II
SZABÓ ERVIN IFJÚSÁGÁRÓL 391 fiatal korának erre a fontos mozzanatára is először Jászi Oszkár hívta fel a figyelmet viszszaemlékezéseiben: „...volt egy másik társaság is erősen radikális, sőt szocialista hangsúlylyal. Egy felvidéki tehetséges és kezdetben nagyon sikeres mérnök, több vasútvonal építője, Pollaesek (Polányi) Mihály és felesége, egy rovnói származású orosz nő, a fogalommá sőt szimbólummá vált Tante Cecil, vagyoni katasztrófájuk után egy ellentétes „dzsungli" (az angol jungle szó »magyarított« formája — S. P.) vezető szelleme és irányítója lett. Ez is kevert társaság volt, de mindjobban Nietzsche és Marx hatása alá került... A Cecil mama körének nemcsak budapesti, de bizonyos fokig nemzetközi hírneve volt, ós olykor külföldi gondolkozók is meglátogatták, hogy a magyar extrém tanok levegőjét megismerjék. Ebből a társaságból több érdekes alak került ki. Először is három családtag...Polányi Károly...Laura...és Adolf...De politikai hatása eszmetörténeti szempontból a Polányicsalád egyik távoli rokonának, egy magányos gondolkodónak volt. Szabó Ervin marxista tanulmányaival az integrális marxizmus vezérszelleme lett..."19 Jászi val egybehangzóan Horváth Zoltán is rámutatott arra a kevéssé ismert tényre, hogy az a család, amelyből Szabó Ervin származott, „a magyar forradalom dinasztiája" volt. Szabó Ervin unokatestvérei közül ugyanis az előbb említett Polányi Károly a Galilei Kör alapító elnöke és Stickerné Polányi Laura pedig a feministák egyik előharcosa lett. Más oldalról volt unokatestvére Vedres Márk szobrászművész felesége és annak öccse, Pór Ödön az olaszországi szocialista mozgalom egyik részese. Szabó Ervin unokatestvére volt továbbá Seidler Ernő, a Tanácsköztársaság Vörös Örségének parancsnoka, a magyar kommunista mozgalom egyik alapítója. „Ebben a bizonyára nem hétköznapi családban Szabó Ervin volt — írta Horváth Zoltán — a szellemi központ."10 A Pollaesek-család otthonában rendszeresen egybegyűlő rokoni, baráti társaságtól kapott impulzusok — Nietzsche, Marx, orosz és más nemzetközi kapcsolatok stb. — már sok tekintetben egybeestek Szabó Ervin bécsi egyetemi éveinek indíttatásaival ós ösztönző hatásaival. Természetesen Szabó Ervin számára elsősorban a magyar főváros jelentette a mindennapi életkereteket és játszotta időben ós térben a meghatározó szerepet ifjúból férfivá érésének időszakában, nem beszélve pályakezdésének későbbi éveiről. Minden valószínűség szerint már budapesti egyetemi évei során kialakultak, Bécsben pedig elmélyültek fő érdeklődési területei, irányai, önéletrajzában maga írta, hogy jogtudományi tanulmányai során főként közgazdaságtannal és e tudományterület bibliográfiájával foglalkozott, s hogy az akkoriban legfontosabb négy világnyelv ismerete képessé tette arra, hogy a kötelező egyetemi tananyagon messze túlterjedő speciális tanulmányokat folytasson. Szabó Ervin arra is utalt önéletrajzában, hogy a budapesti tudományegyetemen — 1895-ben — elkezdett jogi tanulmányait csak a két alapvizsga letétele után folytatta a bécsi egyetemen, ahol két szemeszternél több időt töltött.21 Ezek a harmad- vagy negyedéves korára — 1897/98-ra eső — bécsi szemeszterek viszonylagos rövidségük ellenére kétségtelenül alapvető jelentőséggel bírtak Szabó Ervin ifjúkori fejlődésének betetőzésében. Bizonyára nem véletlen, hogy a tudós, a könyvtáros és a forradalmár Szabó Ervin személyiségének végső kiformálódási tere a dualista monarchia akkori igazi központja, Bécs volt. Kulturális és tudományos szempontból az osztrák főváros ekkor ugyanis még lényegesen előrehaladottabb volt a korabeli Budapestnél, de a szocialista mozgalom és a nemzetközi kapcsolatok terén is fejlettebb, magasabb színvonalat képviselt és több lehetőséget kínált, különösen olyan nyitott szellemiségű és szeizmográfszerűen problémaérzékeny fiatalember számára, mint Szabó Ervin volt. 19 Jászi Oszkár: Emlékeimből. Látóhatár (München), 1957. 1—2. sz. 62 — 63. 20 Horváth Zoltán : A szellem a fontos ! Időszerűtlen gondolatok Szabó Ervin emberségéről. Az Irodalom ós történelem c. kötetben. Bp. 1968. 11. 21 Curriculum vitae, Szabó E. magyar nyelven megj. könyvtártudományi ... 31.
