Századok – 1975
Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin ifjúsága és felkészülése éveiről 386/II
SZABÓ ERVIN IFJÚSÁGÁRÓL 389 nyomorúságos körülmények között.1 2 A rokonság köréből — úgy tűnik — elsősorban a Pollacsek („Onkel Miska" és „Tante Cecil") és a Seidler („Onkel Seidler") család volt abban a helyzetben, hogy időnként az ifjú Szabó Ervin hóna alá nyúlhatott, aki sűrű levelezést folytatott Ungváron maradt, a pesti áttelepülést ekkor még nem vállaló édesanyjával, testvéreivel ós unokatestvéreivel. Szabó Ervin óraadásból igyekezett fenntartani magát és fedezni a tanulmányaival kapcsolatos költségeket. A Pollacsek-esaládnál adott órák mellett házitanítóskodott Dénes Zsófia családjánál is. „Nagyobb öcsém — írta visszaemlékezésében Dénes Zsófia — nem tanult jól, anyám bukástól féltette és keresve keresett korrepetitort, aki átsegítse a lecketanulás nehézségein. Arra is emlékszem, Waldbauer József zeneakadémiai professzor ajánlotta anyámnak az egyetemi diák Szabó Ervint, így járt ő néhány évig hozzánk. Apám dolgozószobájába... nekem tilos volt belépnem. De ón időnként megszegtem ezt a tilalmat, mert érdekelt az a néhány szó, amelyet Szabó Ervinnel sebtében válthattam. Már akkor észre kellett vennem, hogy egészen kivételesen művelt és hogy sokat tanulhatnék tőle."13 Szabó Ervin is utalt egyik édesanyjának írt — valószínűleg 1895 őszén kelt — levelében a „Tante Cecilnél" és „Déneséknél" adott óráira. Ez utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a Dénes fiúval ugyan néha sok bosszúsága van, de azért mégis jól és kellemesen érzi magát náluk.14 A házitanítóskodás természetesen az egyetemi óralátogatások rovására is ment, Szabó Ervin azonban a kötelező vizsgákat olyan eredménnyel igyekezett letenni, hogy legalább a félévenként előírt tandíjat ne kelljen fizetnie.1 5 Szabó Ervin budapesti egyetemi tanulmányai, felkészülése és későbbi szellemi orientációi szempontjából jórészt csak a pozitivista természettudományos társadalom-, állam-és jogbölcseleti irányzat, ezen belül elsősorban Pulszky Ágost professzor szerepét és hatását emelhetjük ki. A dualizmus-kori budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi karán folyó oktatás — európai mértékkel mérve — alacsony színvonalon mozgott. A kiegyezés utáni évtizedekben ez a kar hijával volt nagy, magával ragadó tudományos egyéniségeknek és értékeknek. Bizonyos változás csak a századfordulót megelőző ós követő évtizedekben következett be, amikor a Comte, Stuart Mill és főként Spencer képviselte pozitivista hullám, a „mode.'n" nyugat-európai társadalomtudományi gondolkodás e nagy polgári vonulata hatására a magyarországi jog- és államfilozófia korszerűsítése — a hazai kapitalista fejlődés szükségleteinek megfelelően — elkerülhetetlenné vált. Ezen a tudományterületen a régi, a feudalizmusnak is takaróul szolgáló jogtörténeti és természetjogiészjogi felfogás elleni fellépés és a természettudományos pozitivizmus szellemének a magyarországi jogtudományba valamint jogi oktatásba történt bevezetése elsősorban Pulszky Ágost és Pikier Gyula, budapesti jog- és államfilozófiai professzorok nevéhez fűződött.16 Nemzetközi mértékkel mérve is jelentős tudományos tevékenységük, a Pulszky által elkezdett és Pikier által kibontakoztatott pozitivista állam- és jogbölcselet nemcsak a hazai jogtudomány és egyetemi jogi oktatás korszerűsödését eredményezte, hanem egyik alap forrásává lett a századforduló magyar szociológiai mozgalmának is. 12 Erről tanúskodnak édesanyjához 1895 őszén már Budapestről írt, közelebbi dátum nélküli levelei Főv. Szabó E. Könyvt., Budapest különgyűjtemény 2048/2,26. Bővebben erről lásd még: Remete László : Ismeretlen Szabó Ervin dokumentumok, Különlenyomat a Főv. Szabó E. Könyvtár Évkönyvéből XV. köt. 1970 —1971. Bp. 1973. 63 — 65. 13 Dénes Zsófia: A Könyvtárőr. Élet és Irodalom, 1967. aug. 9. 14 Szabó Ervin levele édesanyjához 1895 őszén, Főv. Szabó E. Könyvtár, Budapest különgyűjtemény 2048/26. 15 Uo. A számára érdektelen tantárgyak tanulására az egyetemista Szabó Ervin nem helyezett különösebb hangsúlyt. 16 Szabó Imre : A burzsoá állam- és jogbölcseletMagyarországon Bp. 1955. 214 — 275. Később számos szerző: Horváth Zoltán, Szűcs László, Litván György stb. jóval pozitívebben értékelte Pulszky ós Pikier fellépését és működését, mint azt Szabó Imre tette.
