Századok – 1975

Történeti irodalom - A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Bibliográfiája 1945–1971 (Ism. Szilágyi János) 304/I

306 HERMANN ZSUZSANNA kijelentés alátámasztására annyit jegyeznék csak meg, hogy a levélnek nemcsak a dátuma, címzettje és nyelve egyezett meg pontosan a Hans Albertől szárma­zóval, hanem a témája is: írója ugyancsak a pénz veréséről és váltásáról, a ka­mara — mégpedig, bár erre kifejezett utalás itt sem történik, nyilvánvalóan a a budai kamara — munkájáról számolt be. Két ugyanazon a napon írott kama­rai beszámoló pedig eléggé indokolttá teszi annak föltételezését, hogy a kincs­tartó meghatározott céllal gyűjtötte ezidőben az ilyen jellegű információkat. S minthogy mindez április közepén történt, tovább mennék a föltételezé­sekben, és kapcsolatot keresnék az okmány dátuma és rendeltetése között. Aki a középkori terminológiában és terminus-meghatározásokban valamelyest jára­tos, annak április második feléről föltétlenül Szent György ünnepe, április havának 24-ik és az esztendőnek egyik leggyakrabban emlegetett napja jut az eszébe. Szent György ünnepén kezdődtek, nagyon sok egyéb mellett, a Jagelló­kori országgyűlések is; az 1498. évi diéta erről intézkedő határozatát, ha nem is mindig, de többnyire, így 1523-ban is megtartották. A következtetés kézenfekvő: a kincstartó, Bethlenfalvi Thurzó Elek az országgyűlésre s az egybegyűlt rendek számára készítette el a költségvetési előirányzatot, ezért nem számolt a rendkívüli bevétellel. Nem számolhatott vele, hiszen nem tudhatta, mennyi adót szavaznak meg a rendek, és nem is óhajtott vele számolni, mert a jegyzék elkészítésével, az uralkodói jövedelmek elégtelen­ségének kimutatásával éppen az adómegszavazási készség fokozása lehetett a célja. Mindez azonban, bármily hihetőnek és elfogadhatónak látszik is, mégis csupán föltételezés, amelyet semmiféle konkrét adat nem támaszt alá. A forrá­sok nem szólnak arról, hogy az 1523. április 24-én Budán megnyitott országgyű­léssel ismertették volna a költségvetési előirányzatot, az ott hozott dekrétu­mokból pedig a dokumentum ismerete mellett is, de ellene is kiolvashatunk érveket. Mert ezen az országgyűlésen nagyon határozottan, valamennyi dekré­tum élén fogalmazták meg a követelést, hogy „először és mindenekelőtt a Kirá­lyi Felség összes jövedelmét alaposan vizsgálják felül, és állapítsák meg, mekko­ra összeget tesz ki, s ebből mennyivel rendelkezik és mit oszthat ki őfelsége", s ez talán inkább a költségvetési előirányzat ismerete ellen szól, de ugyanez a diéta valóban minden addiginál több adót szavazott meg, akkora subsidiumot, amelyről maga a király teljes joggal írhatta, hogy az „a szokásosnál nagyobb, sőt annak kétszerese"9 (s amelyet a szokásnak megfelelően nagyon csekély rész­ben hatottak be). Ugy hiszem, semmiféle erőszakot nem teszek az igazságon, ha a fentieket azzal foglalom össze, hogy a költségvetési előirányzatot egészen biztosan 1523 áprilisának második felében és nagyon valószínűen az ekkor tartott ország­gyűlés számára készítették. A dokumentumban többször említett ,,per annum" meghatározás tehát mindenképpen az 1523-as esztendőre vonatkozik, a kincs­tartó az 1523-as év folyamán várható uralkodói jövedelmek és kiadások jegy­zékét állította össze. De a számok nem ennek az esztendőnek a költségvetését jellemzik. A körmöci kamara évi jövedelmét jelző összeget Hans Alber az 1522-es év bevételeként adta meg, s ebből a tényből két további, az okmány forrásérté­kének megítélése szempontjából nagyon lényeges következtetés vonható le, 9 II. Lajos 1623. máj. 3-án Budán kelt, Zsigmond, lengyel királyhoz intézett levele. Acta Tomiciana. 6. torn. 274.

Next

/
Thumbnails
Contents