Századok – 1975

Történeti irodalom - Hollós Ervin: Rendőrség; csendőrség; VKF 2 (Ism. Stier Miklós) 203/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 205 az összefoglaló műveken s a részkérdések monográfiáin túl tartalmazza az 1045 utáni legfontosabb folyóirat-cikkeket s egyéb tanulmányokat is. Mindezekből következik, hogy e bibliográfiai kötet a kutatók szóles körének tevékenységét érinti. Elsősorban a magyar történettudomány művelői — s ezen belül a munkásmozgalom-történettel foglalkozók — meríthetnek belőle sok, más helyütt így nem található bibliográfiai anyagot, de a helytörténetírással, a társadalom- és művelődéstörténettel s a hasonló más kérdésekkel foglalkozó kutatók is nagymértékben használhatják. A széleskörű igénybevételt lehetővé teszi a kötet világos szerkezete s alcsoportokra bontása. Az általános kérdéseket tárgyaló összefoglaló művek után kronologikus sorrendben tárja fel az egyes időszakokról szóló munkák sorát, s ezen belül külön-külön sorolja fel az egyes speciális témákról szóló műveket (így például a Szociáldemokrata Pártról, a Kommunista Pártról, vagy a szakszervezetekről szóló írásokat, a földmunkás-mozgalomról, az ifjúsági mozgalmakról vagy a munkássajtóról és munkásművelődésről szóló műveket). Mindezzel eléri a kiadvány, hogy az általános kérdésekről szóló műveket éppoly gyorsan meg lehet találni itt, mint a részérdósekről szóló írásokat. A jól felhasználhatóság gyakorlati érdeme mellett a kötet egy másik jelentőségét is említeni kell. Azt, hogy e bibliográfiai kiadvány hű képet ad a felszabadulás utáni magyar történetírás nagy eredményeiről, a tárgyalt problémák széles köréről, a megjelentetett írások nagy számáról. A kötet tanúbizonyságot ad arról, hogy a magyar történettudomány milyen nagy energiákat fordított a munkásmozgalom történetének feltárására, s arra, hogy milyen jelentős eredmények születtek itt. Valamennyi számottevő eredmény feltárására, regisztrálására törekedve a bibliográfia magában foglalja az 1945 — 1948 közötti, az első kísérletekként jelentkező munkák, tanulmányok felsorolását, majd az 1948 utáni, dogmatikus torzulásokat tükröző, de új eredményeket is adó munkák jegyzékét. Ilyen körülmények között a folyamatosságot is képviseli a kötet, megmutatván, hogy az 1956 után, s még inkább az 1900-as évektől kibontakozó nagy publikációs eredmények a korábbi időszakok munkáira is épültek, vagy a korábban képviselt álláspontokkal vitáztak is: s gyakorta éppen a korábbi hibás álláspontok kijavításával, helyesbítésével, a történelmi valóság széleskörű ábrázolásával értek el tudományos és politikai eredményeket. A kiadvány más szempontú jelentősége, hogy lehetőséget nyújt a különböző kérdések feltártságának, kidolgozottságának felmérésére is. A felsorolt bibliográfiai adatokból kitűnik, hogy mely kérdésekről nincsenek — vagy nem kellő mértékben vannak — művek cikkek, tanulmányok. Ilyenképpen a munkásmozgalom-történet „fehér foltjainak" felderítésére is alkalmas a kötet. (Például a nemzetközi kapcsolatok története, az emigrációk története, vagy a munkássajtó és munkásművelődés története „fehér foltjai" is kiviláglanak itt.) Igen hasznos és fontos a kiadványban a magyar munkásmozgalom egyes szereplőinek tevékenységéről szóló művek és tanulmányok felsorolása. Nemcsak politikusok, hanem a munkásmozgalomban részt vevő tudósok, írók, művészek is helyet kaptak a felsorolásokban. Ennek alapján olyan személyekről is bő bibliográfiai tájékoztatást kapunk, akiknek tevékenységéről — ilyen szinten és ilyen mértékben — másutt nem találhatunk adatokat. (Például Frankel Leóról, Alpári Gyuláról, Landler Jenőről, Károlyi Mihályról, Stromfeld Aurélról, Derkovits Gyuláról, Fogarasi Béláról, Lukács Györgyről, Révai Józsefről, Molnár Erikről és másokról.) Ami kifogást lehet emelni itt: a személyekre vonatkozó művek elszakadtak az egyos korok történetéről szóló művektől; bár a munkásmozgalom résztvevőinek többsége valóban több korszakon át tevékenykedett. (Talán jobb megoldás lett volna a perszonália-jellegű műveket az egyes korszakok anyagának végén feltüntetni.) Külön kell szólni a bibliográfia szakmai színvonaláról, összeállításának gondosságáról. A művek címleírásai híven követik a magyar és a nemzetközi gyakorlatot, egyes fontosabb művekhez rövid tartalmi megjelölést is fűztek a szerkesztők. Az egyes publikációkat sorszámmal látták el, ennek alapján a kötethez fűzött név-, tárgy- ós földrajzi mutatókban is könnyen megtalálhatók a művek. Bár a kiadvány sokszorosítással jelent meg, egészében ízléses, jól használható. A munka kiegészítő jegyzéke az 1972-ben megjelent munkásmozgalom-történeti könyvek felsorolását is tartalmazza. Ezutáni feladat a bibliográfiai adatok további gondos összegyűjtése s az 1972 utáni publikációkat tartalmazó kiegészítő kötőt mielőbbi megjelentetése. A kötet szerkesztésében Kálmán Lászlónó végzett értékes munkát. Az anyaggyűjtésben Lett Miklós, Pálmai Magda, Vargánó Toldi Sarolta és Vida Sándor vettek részt. Szilágyi János